Nindzsa bányászok
Mongóliában zajlik korunk egyik legnagyobb aranyláza. A Business Insider írása szerint a mongol „nindzsa bányászok” felveszik a harcot a nagyvállalatokkal is, és több tízezren kapirgálják a földet napi 8 dollárnyi haszon reményében. Azért hívják őket így, mert gyakran éjszaka is dolgoznak, és a zöld nadrágjuk miatt a rajzfilmhős tini nindzsa teknőcökre emlékeztetnek.
Az aranybányászat egyébként nagyon átalakult az elmúlt években. Tizenöt éve még a felszínre hozott érc körülbelül 40 százalékát Dél-Afrikában bányászták, ráadásul néhány cég kezében volt a termelés, mostanra azonban az ország jelentősége visszaszorulóban, és a magas ár miatt rengeteg kisebb befektető is belevágott a bányászatba. Ezért is tűnhettek fel megint a klasszikus aranyásók, akik két kezükkel keresik az ércet például Alaszkában, Szibériában és Mongóliában – magyarázta Török Kálmán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársa.
Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága a mongóliai. A helyiek nagyobb része ma is állattartásból él, a gazdasági csoda azonban nem a lovaknak, juhoknak és jakoknak köszönhető, hanem az ország ásványkincseinek, amelyekből több milliárd dollárnyi szén, arany és réz tűnik el minden évben Kína feneketlen gyomrában. Ez és a kegyetlen tél a legfőbb oka annak, hogy az országban több tízezren adták a fejüket bányászatra, és dolgoznak külszíni fejtőkben méteres lyukakat, alagutakat kaparva a fagyott talajba. Pedig a mongol kormány a jelentős környezeti terhelés miatt már nem engedélyezi az egyéni bányászatot, viszont a nagy cégek könnyen kaphatnak engedélyt, csak meg kell ígérniük, hogy lehetőleg mérséklik a szennyezést, és a környezetet megpróbálják eredeti állapotába visszaállítani, amikor végeztek – írja a BBC. „Mindig megtelik könnyel a szemem, amikor meglátok egy családot lovakkal” – mondta a BBC-nek Sukbaatar, aki állattartó volt, de a hosszú tél végzett 300 jószágával, így kénytelen volt bányásznak állni. Az aszály és a hideg tél az utóbbi években több mint nyolcmillió állatot ölt meg az országban, sokakat Sukbaatar sorsára juttatva. A férfi és felesége most mindennap több kilométert motorozik az aranybányához, amely a semmi közepén, egy gödröktől lyuggatott területen található, hogy napi 24 lejnek megfelelő dollárért ássanak a fagyott földben. „Néhány embert kimentenek, de sokan meghalnak, amikor rájuk omlik a dúcok nélküli lyuk vagy alagút” – mondta a mongol bányász. Egy másik, Angliából érkezett bányász szerint teljesen „viktoriánus körülmények” között dolgoznak az emberek, a lyukak úgy néznek ki, mint a sírok, mintha a saját sírjukat ásnák a munkások – mondta. A mongolokat a szükség vitte rá, hogy saját kezükkel ássanak, a nép hagyományai ugyanis tiltják, hogy a földet bármilyen formában megsértsék, ezért is akadoztak például a régészeti feltárások az országban. Sukbaatar felesége és fia ezért gyakran elmennek a közeli buddhista templomba, hogy megbocsátást kérjenek, amiért bányászkodnak.

Ha elfogy az arany
Nem véletlenül csábító az embertelen életforma. Az emberiség ősidők óta összesen körülbelül 175 000 tonna aranyat termelt ki, és jelenleg évente mintegy 2500 tonnát tesznek ehhez hozzá. Az amerikai földtani intézet becslése szerint még körülbelül 50 000 tonna aranyat rejthet a föld mélye, ami 20 évre volna elegendő. A tartalékok lehetnek ennél nagyobbak, mert a magas aranyár miatt sok régi bányában is újraindítják a termelést. „Arany még évtizedekig lesz, de a kitermelés kockázata növekszik majd, ezért a befektetők jobban megválogatják, hogy hová teszik a pénzt, és a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel, az arany ára pedig jelentősen emelkedik” – vélekedett Juhász Gergely, a magyarországi Conclude Befektetési Zrt. vezetője. Érdekes tendencia az is, hogy míg a világ országainak jegybankjai a válság előtt évente körülbelül 500 tonna aranytartalékot adtak el, most ugyanennyit vásárolnak vissza.
De mi történik majd, amikor elfogy az arany? Csak azt használhatjuk, amink van, hiszen nem vagyunk képesek mesterségesen előállítani, mint például a gyémántot, és az űrbányászat sem kecsegtet nagy sikerrel, hiszen az arany kialakulásához mindenképpen szükségesek azok a folyamatok, amelyek a Földön uralkodnak. Az aszteroidákon ezek nincsenek meg – mondta Török Kálmán. Az arany valójában soha nem fog eltűnni a bolygóról, csak annyira lecsökken a mennyisége, hogy nem éri már meg bányászni. Ha leállnak a bányák, az eddig kitermelt arany is sokáig elég arra, hogy fedezze az ipar igényeit. A különböző elektronikai eszközökben (vezetőként), a gyógyászatban (implantátumok, gyógyszerek) felhasznált arany nagy részét újrahasznosítják. „Jelenleg a kitermelt arany 50 százaléka az ékszerészekhez kerül, 35 százalékából befektetési arany (aranyrúd és érme) lesz, és a maradék 15 százalékát használja csak fel az ipar, mint például az elektronika” – mondta Schmidt Kálmán, a Magyar Aranypiac Kft. ügyvezető igazgatója. Így leginkább a luxusipar szenvedheti meg az arany hiányát vagy nagyon magas árát. A válság előtt – mivel senkit sem érdekelt a befektetési arany – még több nemesérc került a jegygyűrűkbe. Schmidt szerint, ha a földből elfogy az arany, akkor a tört arany fedezi majd az igényeket.                    (Origo.hu)