A Századvég áprilisban készített közvélemény-kutatásának eredménye szerint a tavaly mérthez képest nőtt a magyar lakosság EU-val szembeni bizalmatlansága, a kutatóintézet mérései alkalmával először fordult elő, hogy többen vélik úgy, inkább hátrányos Magyarországnak az uniós tagság.
Az intézet honlapján (Szazadveg.hu) olvasható összegzésben kifejtették: Magyarországon az utóbbi időben a közbeszéd egyik meghatározó témájává vált az ország és az EU kapcsolata, így a Századvég legfrissebb kutatásában ezt a kérdést vizsgálta. Továbbra is megosztott a lakosság abban a kérdésben, hogy inkább előnyös vagy inkább hátrányos Magyarországnak az uniós tagság. Kiemelték: a 2013. áprilisi eredmények szerint több az a válaszadó, aki hátrányosnak véli a magyar EU-tagságot (42 százalék) azokhoz képest, akik inkább előnyösnek tartják azt (41 százalék). Ez jelentős változás az egy évvel korábban mérthez képest: 2012. januárban még többségben voltak azok, akik szerint előnyös a tagság, az akkori eredmények alapján 49 százalékuk minősítette előnyösnek, 38 százalékuk hátrányosnak. Mint írták, 2012. január óta jelentősen nőtt azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, nem kellene tovább erősíteni az együttműködést az EU-val. Míg egy évvel ezelőtt a megkérdezettek 58 százaléka válaszolt így, 2013 áprilisában a lakosok 67 százaléka szerint nem kellene tovább erősíteni az uniós kapcsolatokat – közölték. A megkérdezettek csaknem fele (48 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az EU igazságtalan vagy nem korrekt Magyarországgal, minden harmadik válaszadó (34 százalék) szerint pedig igazságos. A lakosok 18 százaléka nem nyilatkozott a témában.
A felmérésből kiderült az is, hogy a felnőtt lakosság többsége (54 százalék) szerint az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben. 30 százalékuk szerint ez nem igaz, azaz minden ország ügyeit egyformán bírálják el. A kérdésben bizonytalanok aránya ezúttal is viszonylag magas: 16 százalék. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett április 2. és 5. között, ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
