Cate Shortland a múlttal való szembenézésről forgatta filmjét, amely a második világháború végén játszódik. Ahogy a szövetségesek a végső csapást mérik a német haderőkre, úgy omlik össze a fiatal Lore (Saskia Rosendahl) és testvérei élete. A lány rádöbben, hogy a világ, amelyben felnőtt, maga volt a hazugság: náci szülei, akiket feltétel nélkül szeretett és tisztelt, igazából háborús bűnösök. A rendező távollétében a Hullámtörők díjat a film főszereplőnője, az éppen Bu­dapesten forgató Saskia Ro­sendahl vette át. A háromtagú nemzetközi zsűri idén különdíjat is kiadott a Szlovákiában élő, magyar származású Mira Fornay rasszizmusról szóló, Kutyám, Killer című alkotásának.
A versenymezőnyben tíz produkció indult a fesztivál fődíjáért: a két díjazott alkotáson kívül az ír Mit tettél, Richard?, a holland Csendesek, a francia Alija, az ukrán Kupolás ház, az amerikai Feltörő színek, a finn Fekete golyó, a Ködben című fehérorosz dráma, valamint Prikler Mátyás pozsonyi magyar rendező Köszönöm, jól című munkája. A fesztivál közönségdíját Petr Nikolaev cseh rendező Lidice című filmje kapta, amely a falu 1942-es náci népirtásnak áldozatul esett lakosságának állít emléket.
A jubileumi filmmustra számos újdonsággal lepte meg idén a fesztiválközönséget. A kilenc nap alatt műsorra tűzött 74 produkciót a Puskin mozival kiegészülve immár öt helyszínen láthatták a nézők. A Titanicon három nemzetközi premiert is tartottak: az első játékfilmjével jelentkező Ricky Rijneke Csendesek című munkája, Chioke Nassor Hogyan kövessünk vadidegeneket? és Kevin Barker Elbocsátó szép szavak című filmje is most debütált. Kitüntető figyelem irányult a kortárs ír és cseh filmművészetre, és a hagyományos, tematikus válogatás mellett külön blokkot szenteltek a szervezők a vígjátékoknak. Horváth György, a Titanic igazgatója tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: „a várakozásokat messze meghaladó érdeklődés volt a fesztiválon.”