Az RMDSZ nem bizalmatlankodik

2013. április 17., szerda, Közélet

Az RMDSZ úgy döntött, nem írja alá a bizalmatlansági indítványt, amelyet a kormánynak az államosított ingatlanok után nyújtandó kártérítésekről szóló törvényre vonatkozó felelősségvállalását kö­vetően terjesztene be az ellenzék – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap a Victor Ponta kormányfővel való megbeszélés után.

Kelemen Hu­nor rámutatott: a törvénytervezet megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza, másrészről mindeddig nem látta az esetleges bizalmatlansági indítvány szövegét.
Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt (DLP) elnöke hétfőn bejelentette, beszéltek az RMDSZ és a Dan Dia­conescu Néppárt (DDNP) képviselőivel egy bizalmatlansági indítvány benyújtásáról az elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény ellen, amelyért a kormány felelősséget szándékszik vállalni a parlamentben. Blaga szerint ugyanis a Ponta-kormány által javasolt, az államosított tulajdonok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetnek nagy hiányosságai vannak, és „nem old meg semmit, csak elodáz, Ponta tulajdonképpen arra vállal fele­lősséget, hogy nem vállal semmiféle felelősséget” – mondta a DLP elnöke. A törvénytervezet, amelyért a kormány felelősséget akar vállalni ma a parlamentben, előírja, hogy azon államosított ingatlanok volt tulajdonosai, akik nem kaphatják vissza az illető épületeket, pontokat fognak kapni, melyek értéke egyenként egy lejnek felel meg, és annyi pontot kapnak, amennyit az illető ingatlan ér. Ezekkel a pontokkal más ingatlanokat vásárolhatnak meg licit útján, avagy megkaphatják azok értékét pénzben, de csak 2017 után, és évente csak a pontok összértékének 14 százalékát.
Victor Ponta egyébként az RMDSZ parlamenti frakciójával folytatott tegnapi megbeszélés után azt nyilatkozta az államosított ingatlanokért nyújtandó kártérítésekkel kapcsolatban, hogy a görög katolikus egyház esetében a legkényesebb a helyzet. „Tovább folytatjuk a párbeszédet, mert a különböző egyházaktól elkobzott birtokok ügyé­ben továbbra is nehéz a helyzet. Itt nagyon sok párbeszédre van szükség, nagyon nagy megértésre, arról van szó elsősorban, hogy be kell ismernünk, hogy a különböző egyházak ellen vissza­éléseket követtek el, és ki kell javítanunk mindazt, ami több tíz éve történt meg” – mondta Ponta. A kormányfő azt is ismertette, az RMDSZ, a DDNP és a Szociál-Liberális Szövetség parlamenti képviselői módosító javaslatokat nyújtottak be a törvényhez, ezek közül néhányat bele is foglaltak a jogszabályba.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 516
szavazógép
2013-04-17: Máról holnapra - Fekete Réka:

Száz sebből vérzik

Miközben évente közel kétezer orvos távozik az országból a nem megfelelő munkakörülmények, gyenge fizetések miatt, az egészségügyi miniszter azzal kívánja itthon tartani a szakembereket, hogy magasabb javadalmazást ígér, de megtiltja a magánrendelők működtetését az állami kórházakban dolgozóknak.
2013-04-17: Közélet - :

Egyharmados részvétel (Csökkentenék a népszavazások érvényességi küszöbét)

A kormány támogatja azt a törvény­kezdeményezést, amely a jelenlegi öt­ven­ről harminc százalékra csökkentené a népszavazások érvényességi küszöbét – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. A kabinet tegnapi ülésén véleményezte a népszavazási törvény módosítására irányuló javaslatot, amelyet a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) szenátorai terjesztettek a parlament elé.