Az Egyesült Államokat mélyen megrázta a kereskedelmi tornyok és a Pentagon elleni repülős terrortámadások. Megrendítették az amerikaiak biztonságba, országuk sebezhetetlenségébe vetett hitét.
A világ első nagyhatalmában még nem volt külföldiek által szervezett hasonló terrorista akció. A támadások után a repülőgépen menekített Bush elnök kezdettől fogva egy, Amerika ellen irányuló világméretű összeesküvésről beszélt, és szigorodtak a biztonsági ellenőrzések, megindult a küzdelem az egyes számú közellenségnek kikiáltott Al-kaida és más muzulmán terrorista szervezetek ellen. Azóta húsz különféle, arab terroristák által szervezett robbantásos merényletet derítettek fel, négyet nem tudtak megakadályozni, de ezek kitervelői és végrehajtói amerikaiak és nem arab terroristák voltak.
A bostoni robbantásos merényletek (két házilag szerkesztett, golyóscsapágyakkal is ellátott kuktafazékba rejtett bomba) azért is szóltak ekkorát, mert a puszta tény, hogy egy maraton helyszínén robbantottak, ahol számtalan profi és amatőr videokamera rögzítette az egészet, hatalmas nyilvánosságot biztosított a merényleteknek. Hihetetlen pánik alakult ki, Obama egy szenátorral együtt, ricint tartalmazó levelet kapott – ennek a méregnek nincs ellenszere, és belélegzése azonnali halált okoz, szerencsére, a biztonságiak időben felfedezték. Obama nem híve a Bush-féle, Amerika ellen irányuló összeesküvés-elméleteknek, nem is utalt arab terroristákra, a nyomozás gyorsan kiderítette, hogy egy tíz éve Amerikába telepedő csecsen testvérpár gyanúsítható.
Az értelmi szerző, Tamerlan Carnajev 26 éves, bokszolónak készülő, de később a sportot abbahagyó és iszlám hitre áttérő férfi az elmúlt években többször járt otthon, radikalizálódott, a dagesztáni biztonsági szolgálat is felfigyelt rá, 2011-ben az oroszok figyelmeztették az FBI-t, vizsgálat is indult ellene, de nem találtak semmi gyanúsat azonkívül, hogy meglehetős gyakorisággal látogatja az interneten a terrorista szervezetek honlapjait. Egy szabad országban élek – nyilatkozott az elkövető akkor –, ahol mindenki azt gondol és azt olvas, amit akar. Utólag visszatekintve talán megelőzhető lett volna az egész. Tamerlan az első tűzharcban meghalt, valószínű, öccse gázolta halálra, akit később fogtak el, beszédképtelen, megsérült a torkán, és azt állítja, hogy nem voltak kapcsolatban terrorszervezetekkel, a bombakészítés módját is az internetről töltötték le.
És itt bezárul a kör. Maradnak a kérdések, de ezek már a londoni metrómerényletek során felmerültek. A csecsen fivérek is részben Amerikában szocializálódtak, akár a londoni, több évtized óta Pakisztánból elmenekülő szülők gyermekei Angliában, de ez nem gátolta meg őket abban, hogy azon országok ellen kövessenek el merényleteket, melyek otthont adtak nekik. És akkor hogyan tovább?