Tizenegy, felnőttekkel és apróságokkal megrakott szekérből álló karaván vonult át a városon a Roma nap nyitórendezvényeként, végig a főútvonalakon ki az Olt partjára, hogy a meghonosított szertartásnak megfelelően, koszorúkat helyezve a vízre emlékezzék meg a vándorlás évszázadairól, az elődökről.
A nagyszámú, három zászló alatt vonuló menet tangóharmonika-kíséret és a gyerekkórus éneke mellett példás rendben hajtotta végre a szertartást, fújta el roma és magyar nyelven a Zöld a mező kezdetű roma himnuszt, majd visszavonult az Őrkőre, hogy részt vegyen a huszonkét év megvalósításainak szentelt fényképkiállítás megnyitóján a Roma Közösségi Házban.
A napnak szentelt rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a központi Lábas Házban, melyen négy roma vezető és a velük foglalkozó városi intézmények, civil szervezetek és önkéntesek vettek részt, s melyről az újságírók sajnálatos módon hiányoztak, őket csak sajtótájékoztatóra hívták meg. Maguk a romák égető munkanélküliségi és megélhetési gondjaik mellett azt a vágyukat tették szóvá, hogy szeretnék, ha az Őrkő a többi negyedhez hasonló, aszfaltozott utakat, vízvezetékrendszert, csatornahálózatot kapna, jól fogna egy futballpálya, sportolási lehetőség a gyerekeknek, ha a szemét elszállítása végre megoldódna. Ezek régóta függőben levő kérdések, melyeket nem könnyít meg az, hogy jogilag a telep házainak zöme nem létezik, a terület a hadügyé és a szépmezői farmé, a hadügyminisztérium újabban semmi készséget nem mutat arra, hogy – városi kezelésbe juttatva a területet – hozzájáruljon a jogi rendezés megkezdéséhez. A 2000-es évek elején megkezdett személyi iratrendezéssel emiatt a dolog megoldása elakadt, és országos problémáról lévén szó, nyilván nagypolitikai döntés is szükségeltetik, hogy a holtpontról kimozduljon. Figyelemre érdemes, új igényként merült fel és a Néri Szent Fülöp-iskola áldásos tevékenységének folyománya, hogy szakiskolai képzés beindítását kérik, az általános iskolára ezt alighanem rá lehetne építeni. Különös tekintettel, hogy Tankó Vilmos, a városháza közösségfejlesztő igazgatósága vezetőjének prognózisa szerint, ha húsz éve négyszáz, ma nyolcszáz gyerek él a telepen, s húsz év múlva számuk a másfél ezret is elérheti. Ludescher László, a gyulafehérvári Caritas segélyszervezet igazgatója rendkívül sokoldalú tevékenységről számolt be, az őrkőiek egész világát áthatja az a szolgálat, melyet végeznek. Mindketten hangsúlyozták, hogy a város egészének érdeke a romák integrációjának előmozdítása, s hogy egy partneri viszonyt vállalni tudó elit nevelődjék ki az Őrkőn.
