Természetközelben, természetesen

2013. április 29., hétfő, Életmód

Természetes kreatívok névvel alakult meg a napokban Sepsiszentgyörgyön a természetes gyógymódok iránt érdeklődők egy  csoportja, akik a különböző évszakoknak megfelelően együtt szeretnék begyűjteni a gyógynövényeket, a savanyúsághoz, zakuszkához szükséges gombákat, majd egymástól tanulva közösen készítenének szappanokat, teákat, gyógyító krémeket. A csoport kezdeményezőjével, Barabás Hajnallal a természetes gyógymódok elterjedéséről, a különböző hagyományos terápiák iránti igényről beszélgettünk.
 

A Pilates-tornát oktató és aromaterápiával is foglalkozó szakember már az elején leszögezte, nem is gondolta, hogy felhívásának olyan hatása lesz, hogy „volt, aki már a múlt heti első találkozóra általa készített gyógyteával, szappannal érkezett, amit meg lehetett illatolni, jött vegyész, botanikus, jogász, pszichológus, mind nyitott emberek, akikkel már azt is eldöntöttük, hogy május 11-én tartjuk az első közös gyűjtögető tereputat”. Barabás Hajnal szerint szükség van arra, hogy megbeszéljék, ki mit tapasztalt, mert a különböző időszakban szedett növények különböző módon viselkednek.
– Mióta foglalkozik természetes gyógymóddal, mi indította el ezt az érdeklődést?
– Sokat tanultam, dolgoztam segítő szakmában, művészettörténészként a Székely Nemzeti Múzeumban, most pedig egy másik területen tevékenykedem, ami miatt úgy érzem, most már szabad ember vagyok. A természet iránti vonzalmamat gyermekkoromban nagyszüleim csepegtették belém. Ők sokat jártak a természetbe, gyógynövényeket és gombákat gyűjtögettek. Nagymamám krémeket készített, illetve macerátumokat, amelyek azok a kivonatok, amelyeket olajba vagy szeszbe  áztatott és érlelt gyógynövényekből kapunk. Ő ezekkel gyógyított, főként a családban.
Jelenleg Pilates-tornával foglalkozom, amivel egy síbaleset miatt  kerültem kapcsolatba. Keresztszalag-szakadásom volt, műtét előtt álltam, de úgy gondoltam, nem szívesen állnék kés alá, és akkor komolyabban nekiláttam tornászni s elvégeztem a budapesti Stott Pilates oktatói iskolát. Ez egy fajta gyógytorna, elsősorban a gerincproblémások tornája, úgy is ismert, mint egy intelligens torna, ugyanis legkevesebb öt alapelvre kell egyszerre figyelni. Ezek: a légzés – ami nagyon fontos, hisz minél több oxigént juttatunk a szervezetbe, annál inkább tudjuk méregteleníteni szervezetünket –, a medence helyzete, a bordakosár helyzete, a vállöv stabilizálása és a nyak-fej helyzete. Ezeket próbáljuk semlegesbe állítani, mert a semleges pozíció nem terhel, így tudunk testet-lelket-szellemet egyszerre jó állapotba hozni.
– Abból, hogy kezdeményezte a különböző területeken működő, természetes praktikákkal fog­lalkozók találkozóját, azt gondolom, érdek­li, mit tapasztaltak mások, illetve az is, hogy mi­nél hatékonyabban segítsen  azoknak, akik fel­keresik. Mennyire van manapság igény erre?
– Úgy gondolom, egyrészt divattá is vált a természetközeli életmódhoz való visszatérés, viszont egyre nagyobb a valós szükség is, mert az emberek ki vannak fáradva, lemerülve, sok a stressz, nagyon gyenge az immunrendszerük. Így az igény határozta meg, hogy a Pilates-torna mellett aromaterápiával is foglalkozzam, és látom, mennyire jó, hogy természetes anyaggal, természetes környezetben és minél inkább stresszmentes helyzetbe kerüljön az ember, mert azáltal tud feltöltődni. 
– Ezen a területen is érvényesül az, hogy miként orvoshoz, természetgyógyászhoz is csak akkor mennek az emberek, amikor akut problémájuk van, majd ha az rendbe jön, el is felejtik, hogy mit kellene még tenniük?
– A mai ember szereti, ha nagyon gyorsan megoldják a problémáját. Bekapja a gyógyszert, és várja, hogy azonnal meggyógyuljon. De ez nem így működik. Úgy gondolom, türelmetlenek vagyunk saját magunkkal szemben, és a természetes gyógymódokkal szemben is nagyon sokan szkeptikusak. Úgy gondolom, a hagyományos medicinát, amit elődeink gyógynövények felhasználásával végeztek, és az európai orvoslást kéz a kézben, egymás mellett kell gyakorolni. Bizonyára van­nak olyan helyzetek, amelyeken egyik gyógymód sem tud segíteni, és vannak esetek, amikor együtt segít a kétféle gyógymód, illetve amikor egyik jobban hat, mint a másik. Nem szeretném kiiktatni a tudományos orvoslást, mi a hagyományos módszerekkel tulajdonképpen besegítünk a gyógyításba. Azok­nál, akik kérik ezt a kezelést és hisznek a módszerben, nagyon jó eredményeket lehet elérni.
Nálunk igazán azok maradnak meg hosszú távon, akik érzik, hogy jót tett nekik a torna vagy az aromaterápiás masszázs. De a fontos igazán az lenne, hogy megváltozzon az élet­felfogásuk, a hozzáállásuk, az, hogy időnként jusson eszükbe a helyes légzés, a helyes test­tartás, szóval figyeljenek magukra. Nem elég havonta egyszer elvégezni egy aromaterápiás masszázst, esetleg egyszer tornászni, hanem életmódváltással kellene járnia. Fontos, hogyan táplálkozunk, hogyan gondolkodunk, tehát folyamatos és hosszú távú váltást igényel.
– A természetgyógyászok többsége úgy tartja, a különböző eljárások személyre szabottak, vagyis nem mindegy, hogy mit választunk harmóniánk megőrzése, illetve helyreállítása érdekében. Honnan tudhatjuk meg, hogy melyik módszer a leghatékonyabb nekünk?
– Ezt nem lehet erőltetni, mindenkinek magának kell rájönnie, hogy mire van szüksége. Amikor idejön valaki tornászni, mindig elmondom, próbálja ki, de nem biztos, hogy ez neki megfelel. Nem biztos, hogy ez talál az ő személyiségével, mert itt nem fogunk ugrálni, itt nagyon lassú mozgás van, és lehet, ő inkább valami robbanékonyabb mozgást kíván. Ez egy lehetőség csupán, de mindenki maga választ. Azt pedig már gyermekkorban meg kell tanulni, hogy döntést hozzunk és felelősséget vállaljunk döntéseinkért, ha pedig tévedünk, ismerjük be és válasszunk valami egyebet, ami nekünk jó.
– A hazai gyakorlathoz képest a háromszéki emberek elég nyitottak a természetes gyógymódok iránt?  Figyelünk eléggé magunkra?
– Sajnos, nem vagyunk olyan jó helyen, mint ahogy gondoljuk, de történt változás az utóbbi időben a jó felé. Mint minden cselekedetnél, itt is van  egy motiváció, hogy mit és miért teszünk. Mifelénk inkább az a jellemző, hogy amikor az egészségünk kezd megromlani, akkor keressük fel az orvost vagy a gyógytornászt, természetgyógyászt. Mindig egy negatív esemény ösztönöz, és sajnos nem az, hogy megelőzzük a bajt. Ebben egy kicsit az is benne van, a székely ember úgy gondolja, ő erős és meg tud  oldani mindent.
– Aki nem tud időt, pénzt fordítani arra, hogy tornára, uszodába, masszázsra járjon, de szeretne egészséges, kiegyensúlyozott maradni vagy azzá válni, mit tegyen a hétköznapokban, hogy jól érezze magát a saját bőrében?
– Nagyon sokan próbálkoznak saját maguk megoldani a problémáikat, sokan kirándulnak, sok időt töltenek a természetben, olyankor kikapcsolódnak, nem foglalkoznak a bajokkal, és ez nagyon jó. Akik nem ezt teszik, azoknak is ajánlom, álljanak fel a tévé mellől, gyalogoljanak, keressék a vidám dolgokat.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2013-04-29: Sport - Áros Károly:

Egyetemes magyar sport – Lapozgató (18.)

Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
2013-04-29: Életmód - :

Barabás-receptek

Medvehagymás pesto
A medvehagymát apró szalagokra vágjuk (eredetileg az olaszok krémesítik – szerk. megj.), nem pépesítjük, hogy az ízek megmaradjanak,  olívaolajat teszünk hozzá és fenyőmagot, amit lazán összevágunk, és a masszát kikeverjük. A csigalaskát megfőzzük, összekeverjük a medvehagymás alappal, és egy kis sajtot reszelünk rá.