Elkerülhetik Háromszéket, Székelyföldet a potenciális beruházók, ez lehet a Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett fűrészüzeme ellen indított negatív kampány következménye – vélekedett tegnapi sajtótájékoztatóján Édler András. Legyünk mérsékeltebbek, kiegyensúlyozottak ebben a témában – mondta a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki szerint jelen pillanatban egyfajta boszorkányüldözés zajlik az osztrák érdekeltségű rétyi beruházás kapcsán, amit úgy foglalt össze: „nem tudjuk ugyan, mi van, de azt mondjuk, hogy nem jó”.
Hatástanulmányok hiányában indult egyfajta negatív kampány a beruházás ellen, miközben olyan információk láttak napvilágot, melyek nem helytállóak, s erre telepedett rá egy politikai párt, mely a székelyföldi erdők védelmezőjeként tünteti fel magát, így próbálva fényezni megítélését – mondta Édler András.
Édler úgy véli, a politikai szereplőknek – és nem csupán nekik – felelősen kellene megközelíteniük egy ilyen kérdést, hiszen sem Háromszék, sem pedig Székelyföld számára nem lenne jó, ha befektetőellenes térségként könyvelnék el. Döntéseket, véleményeket csak azt követően lehet megfogalmazni, miután konkrétan látjuk egy hatástanulmány következtetéseit, s ha az üzem például valóban szennyezi a környezetet, vagy bizonyítottan káros az egészségre, akkor tényleg fel kell lépni ellene – szögezte le. Ugyanakkor azt javasolta, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező civil szervezetek készítsenek hatástanulmányt a beruházás kapcsán.
Édler András ismertette az iparkamara által készített, a cégbíróságtól származó adatokon alapuló tanulmányt is, mely szerint fakitermelésben, fafeldolgozásban jelenleg kevesebb mint háromezer főt foglalkoztatnak Háromszéken. Az érintett cégeket három csoportba sorolták: kitermelésben 120 vállalkozás érdekelt, fűrészipari tevékenységgel 109 vállalkozás foglalkozik (ebbe a kategóriába tartozik a Rétyen megtelepedni szándékozó osztrák csoport is), végtermék-előállításban – például bútorgyártásban – további 84 cég érdekelt. Az iparkamara elnöke szerint a rétyi befektetés azon vállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül, melyek a Holzindustrie Schweighoferéihez hasonló termékeket állítanak elő. Az ide sorolt 109 cég 1109 alkalmazottat foglalkoztat, s amennyiben az osztrák csoport hatására 40 százalékuk megszűnne – ami Édler meglátása szerint azért túlzás lenne –, 440-en maradnának állás nélkül. Az iparkamara másik összesítése szerint az osztrák cégcsoport hazai munkapontjai átlagosan 463 főt foglalkoztatnak, s ha ezt a két számadatot összevetjük, akkor azt látjuk, nem megszűnnek, hanem átszerveződnek a munkahelyek – fejtette ki Édler András.
Annak kapcsán, mit nyer megyénk az osztrák cég betelepedésével, az iparkamara elnöke elmondta: Réty költségvetése megduplázódna, ez pedig a község fejlődését segítené. Ugyanakkor a kamara azért is lobbizik, hogy amennyiben létrejön a beruházás, önálló cégként alakuljon meg, ne pedig a szászsebesi gyár munkapontjaként – Édler szerint ily módon ide osztanák vissza az áfát, a személyi jövedelemadót, illetve a jövedelemadó egy bizonyos részét is. Fontos lenne továbbá elérni, hogy amennyiben Rétyre telepedik az osztrák cégcsoport, a kivitelezést helyi cégekre bízzák, s a kamara elnöke abban is bízik, számíthatunk az osztrák befektető szociális érzékenységére, így bevonható lenne a térség – például a Rétyi Nyírt érintő – környezetvédelmi projektjeinek támogatásába.
