Legyen képzett, határozott, kitartó, újdonságokra fogékony és akarjon is dolgozni – munkaadói szemszögből leggyakrabban ezek az elvárások fogalmazódnak meg a leendő ifjú munkatársakkal szemben.
További követelmény a tapasztalat, s ritkán ugyan, de akad olyan munkaadó is, aki belátja, a dolgozók sorába frissen belépőknek ők adhatnak esélyt egyfajta rutin megszerzésére, szakismeret elsajátítására. Ennek hiányában a saját úton való elindulásban gyakran akadályozzák a pályakezdőket, mert a pénz vezérelte világban fontosabb szempont a profit, mint a türelmes hozzáállással lojálissá nevelt munkatárs.
Némelyek szivacsként szívják magukba az információkat és szereznek különféle képesítéseket, az élethosszig tartó tanulás fontosságát pedig ma már uniós szinten is hirdetik, hiszen lényeges, hogy alkalmazkodni tudjunk adott helyzetekhez. Az egyre magasabb elvárások közepette tény azonban, a háromszéki munkaerőpiac nem tartogat újdonságokat a pályakezdő fiataloknak, de másoknak sem. A munkaadók zöme egy-két munkatárs foglalkoztatására képes csupán, s aki teheti, inkább szűk (ismeretségi) körből választ kollégát, a nagy vállalatok – készruha- és autóipari gyárak – ajánlata pedig a rutinos munkaerő köréből is egyre kevesebbeket vonz, mert aligha nevezhető kecsegtetőnek az indulásból ajánlott bruttó minimálbér és a havi étkezési utalványok. Ezek tükrében pedig korántsem meglepő, ha sok ifjú inkább a határon túli elhelyezkedésben gondolkodik, s bár tudják, ott sem fonják kolbászból a kerítést, de többen megtapasztalták, a leggyakrabban gyermekfelügyeletből szerzett havi keresetük esetenként az itthoni juttatás többszörösét is elérheti. Azok közül, kik mégsem vágnak neki a nagyvilágnak, sokakat az ország nagyobb városai vagy egyetemi központok szippantanak el, így marad térségünk lendületes, ötletes, jól felkészült szakemberek nélkül.
S miközben a pályakezdők arra panaszkodnak, egyre nehezebb elhelyezkedni, számos vállalkozó azt kifogásolja, nehezen találnak képzett munkást – így egyre szembeötlőbb: a munkaerőpiac kínálata nem talál a kereslettel. Megoldás lehetne talán a kialakult felemás helyzetre, ha az illetékes intézmények kezdeményezésére a piac igényeihez igazodva történne a munkaerő-képzés iskolai, egyetemi szinten egyaránt.
