Megkezdték a kivonulást Törökországból a kurd lázadók, a török kormány kérése ellenére azonban nem voltak hajlandóak letenni fegyvereiket. A béke fenntartása érdekében azt követelik Ankarától, hogy biztosítson több jogot az ország népességének egyötödét kitevő kurdoknak. Tizennégy éve a török hadsereg megtámadta az országból kivonuló fegyvereseket. Egy kurd parancsnok azt ígérte, ha most is ezt teszik, keményen vissza fognak vágni a törököknek.
A kivonulást múlt szerdán kezdték meg a kurd lázadók – nyilatkozta Gultan Kisinak, a kurdokat támogató egyik párt vezetője. A lázadók észak-iraki bázisaik felé vették az irányt. A kivonulás része annak a békefolyamatnak, amely márciusban indult meg a török kormány és a kurd lázadók között, és amelynek célja, hogy véget vessen az évtizedek óta tartó véres konfliktusnak.
A Kurdisztáni Munkáspárt, vagyis a PKK márciusban tűzszünetet hirdetett, és beleegyezett abba, hogy visszahívja gerillaharcosait Törökország területéről. A tűzszünetre a kurdok jelenleg rács mögött lévő vezetője, Abdullah Öcalan szólított fel, aki folyamatosan tárgyal a török kormánnyal, hogy mielőbb véget vessenek a konfliktusnak, amely több tízezer ember életét követelte az elmúlt harminc évben. A lázadók, akik nagyobb autonómiát és több jogot szeretnének kivívni a törökországi kurdok számára, elutasították a török kormány kérését, miszerint tegyék le fegyvereiket, mielőtt elhagyják az országot. Murat Karayilan, a PKK parancsnoka azt mondta, hogy addig nem fognak lefegyverkezni, amíg Törökország be nem vezet olyan demokratikus reformokat, amelyek szélesebb jogköröket biztosítanak a kurdok számára, valamint amíg a törökök el nem engedik a bebörtönzött kurd lázadókat, köztük Öcalant. A PKK parancsnoka arra figyelmeztetett múlt hónapban, hogy ha a törökök megtámadják őket kivonulásuk alatt, vissza fognak vágni. „Azonnal megállítjuk a visszavonulást, és élni fogunk a megtorlás jogával, ha megtámadnak minket, vagy elkezdik bombázni visszavonuló gerillaharcosainkat” – írja a Jazeera Karayilant idézve. A parancsnok arra az 1999-es tömeges visszavonulásra utalt, amely során a török csapatok megtámadták az országból kivonuló lázadókat, mintegy ötszáz halálos áldozatot hagyva maguk után. Ez az eset a két nép közötti tartós béke lehetőségét is kérdésessé tette.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy az országból távozó lázadóknak nem esik bántódásuk. Azt is mondta azonban: a PKK legfontosabb prioritásai közé kellene tartoznia annak, hogy leteszik a fegyvert, hiszen ez a folyamat sikerének egyik kulcskérdése. A PKK-t egyébként terrorszervezetként tartja számon a Nyugat. Karayilan szerint ahhoz, hogy letegyék a fegyvert, először Törökországnak kell nyújtania valamit, mégpedig azt, hogy szélesebb körű alkotmányos jogokat biztosítanak az ország lakosságának húsz százalékát kitevő kurdok számára (lélekszámuk: hetvenöt millió).
A tartós béke fellendíthetné Törökország kurd többségű délkeleti részét, amit a fegyveres összecsapásoktól való folyamatos félelem miatt elkerülnek a befektetők, és ahol az infrastrukturális fejlesztések is gyengék. A kurdok azt remélik, hogy Öcalan, aki 2002-ben az Európai Unió közbenjárása végett menekült meg a halálos ítélettől, kegyelmet kap, és újra szerepet vállalhat a politikai életben. A kurd vezető márciusi békefelhívásában azt mondta, hogy a tűzszünet egy új korszakot fog elhozni a kurd mozgalom számára.
(Kitekinto.hu)
