Múlt csütörtökön Brüsszelben mutatták be az új szlovén megszorító csomagot, amivel az alpesi ország az EU mentőcsomagját szeretné elkerülni. Alenka Bratusek miniszterelnök beszámolója alapján két százalékkal emelik az áfakulcsot, 15 állami vállalatot adnak el, illetve tovább folynak a tárgyalások a közalkalmazottak fizetésének csökkentéséről is. Az Európai Bizottság május végére ígéri, hogy átnézi a csomagot, és ítéletet mond annak várható sikeréről.
Az alig egy hónapja hivatalban lévő Alenka Bratusek szlovén miniszterelnök csütörtökön utazott Brüsszelbe, hogy ismertesse az Európai Bizottsággal azt a tervet, amely révén hazája elkerülné a Nemzetközi Valutaalap és az EU mentőcsomagját. A most bemutatott lépések szerint 20-ról 22 százalékra növelik az áfakulcsot, eladják az ország legnagyobb, még állami kézben lévő cégeit, így az állami távközlési vállalatot, az Adria Airways légitársaságot, valamint kalapács alá kerülhet az ország második legnagyobb bankja, a Nova KBM is. Emellett létrehoznak egy „rossz bankot” is, ami átveszi a kereskedelmi bankok nem teljesítő hiteleit is: a kormány ezzel szeretné ismét beindítani a hitelezést, és felpörgetni a gazdaságot. Bratusek elmondta: egyelőre nem tervezik válságadók bevezetését, mert nem szeretnék megfojtani a gazdasági növekedést. Az áfaemelést azért választották, mert az előzetes számítások szerint ez fogja majd legkevésbé vissza a fogyasztást, és így lehet a legjobban szétteríteni az adóterhelést Szlovénia mintegy kétmillió lakosa között. Igaz, a gazdasági reformoknak súlyos az ára: a költségvetési hiány az idei évben 7,8 százalékra várható, de 2014-ben is meghaladja majd a 3,3 százalékot, ha minden a tervek szerint alakul.
Szlovénia egyébként a keleti blokk többi országával ellentétben nem kezdett átfogó privatizációba a kilencvenes évek elején, a nagyvállalatok többsége állami tulajdonban maradt. A szlovén kormány mindig azzal érvelt, hogy nem hajlandó kiárusítani a családi ezüstöt, és a gazdasági teljesítmény sem adott okot arra, hogy a kormány így növelje a központi költségvetés bevételeit. Az ország azonban 2011 óta olyan recesszióba süllyedt, hogy mára már elkerülhetetlenné vált a legnagyobb állami cégek értékesítése. Igaz, az ügyben még létre kell hozni a politikai konszenzust a parlamenti pártok között, azonban az EU mentőcsomagjától való félelem valószínűleg kellő motivációt jelent majd a legerősebb pártok vezetői számára is.
Ugyanakkor nem várnak nyugodt napok Bratusekre, akinek egy alapvetően baloldali kormány élén kell jobboldali gazdaságpolitikát folytatnia. Nem könnyíti meg a helyzetét az sem, hogy a fizetéscsökkentésekről még a szakszervezetekkel is egyeztetnie kell, de a kormányt alkotó négy párt sem igazán egységes a mostani reformokat illetően. A gazdasági helyzet rendberakása pedig komoly pénzekbe kerül majd: könnyen előfordulhat az is, hogy az államadósság a mostani 50 százalék körüli szintről az EU által is aggályosnak tartott 60 százalék fölé nő majd. Mint az arra elemzők rámutatnak: a jelenlegi kedvező globális pénzpiaci hangulat egyelőre kedvez a szlovén reformoknak, viszont a mostani, megszorításra tett ígéreteket mindenképpen be kell majd tartania a szlovén kormánynak, ha szeretné megőrizni a befektetők bizalmát.
(Kitekinto.hu)
