Egyelőre a román parlament képviselői, szenátorai is keveset tudnak a kormány alkotmánymódosítási elképzeléseiről, és sokkal több nem derült ki a hét közepén tartott kétnapos tanácskozáson sem, amelyen a Cristian Pârvulescu által irányított civil és szakmai bizottság ismertette országjárása során szerzett tapasztalatait – mondta el Márton Árpád háromszéki képviselő, aki azt is hozzáfűzte: rendkívül veszélyesnek tartja azt a gyorsított menetrendet, amellyel a hatalom át akarja gyúrni az új alaptörvényt.
Az RMDSZ-nek kicsi a mozgástere, de megpróbálnak mindent megtenni, hogy érvényt szerezzenek a magyar szempontból fontos változásoknak, illetve kivédjék a magyarság számára veszélyes módosításokat – mondta el Márton Árpád. Szerdán találkoztak a Velencei Bizottság megbízott szakemberével, Thomas Markerttel, akit éppen az alkotmánymódosítási folyamat figyelemmel követése miatt hívtak, küldtek Bukarestbe. Az RMDSZ részéről Bíró Rozália és Márton Árpád vett részt a megbeszélésen, igyekeztek jogi, emberjogi vonatkozásban elmondani, mit hiányol a magyar közösség a jelenlegi alkotmányban, illetve milyen garanciákat tartana szükségesnek, hogy ne sérüljenek már szerzett jogok. Márton Árpád kifejtette: a megbeszélést azért is fontosnak tartották, mert a Pârvulescu-féle bizottság több mint negyvenpontos listájára egyetlen magyar vonatkozású igény sem került fel.
A Velencei Bizottság képviselőjével ismertették például, hogy Románia ratifikálta ugyan a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját, az a belső jogrend részévé vált, de sok esetben mégis annak ellentmondó döntések születnek. Éppen ezért fontosnak tartanák, hogy az alkotmányba bekerüljön a regionális nyelvek meghatározása, ebből a szempontból, de a regionalizáció megjelenítése tekintetében is példaértékű lehetne a spanyol alkotmány – érveltek az RMDSZ-es képviselők. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a módosítások során bekerül majd egy-egy szó, de tulajdonképpen nem tudható, mi áll mögötte. Kérték azt is, hogy kapjon helyet az alaptörvényben az az európai jogrendi gyakorlat, amely szerint a pozitív intézkedések nem minősülnek diszkriminációnak. Bíró Rozália és Márton Árpád átnyújtotta az RMDSZ eddig megfogalmazott módosító javaslatainak listáját, ezen szerepel a nemzetállam tézisének kiiktatása, a magyar nyelv regionális nyelvvé tétele, az, hogy a magyarság legyen államalkotó tényező, szerepeljenek benne a különleges jogállású régiók, és hogy szükségünk van mindazokra a garanciákra, amelyek a helyi autonómia európai chartájában és a kisebbségi nyelvek európai chartájában szerepelnek. A magyarság számára fontos témák mellett felvetettek jogállamiságot érintő kérdéseket is, például a sürgősségi rendeletek megszüntetését, illetve a felelősségvállalás korlátozását.
Thomas Markert meghallgatta a magyar képviselőket, de egyelőre választ nem adott, kifejtette: a Velencei Bizottság csak a parlamenti bizottság által elkészített módosító indítvány szövegéről mond majd véleményt.
