A színészkirálynő és a költőfejedelem most életművéért és emberségéért veheti át ezt a díjat – hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke emlékeztetett: a vajdasági Temerinben vasárnap hajnalban ismét magyar fiatalokat vertek meg azért, mert anyanyelvükön beszéltek, míg a holokauszt magyarországi áldozatai előtt tisztelgő hétfői strasshofi zarándoklat hírét az egyik honlap zsidóellenes megjegyzésekkel kommentálta.
„Ilyen körülmények között különösen nagy szükség van olyan személyiségekre, akik emberségből példát adnak” – hangsúlyozta.  Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök Törőcsik Marit méltatva kiemelte: a díjazott nemzedékének egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésze, aki mindmáig hiteles személyiség maradt.    Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze emlékeztetett: Tö­rőcsik Marit 1955-ben egy perc alatt megszerette az ország, majd elkezdték megismerni a környező országokban, Európában, ma pedig már az egész világ ismeri.  Törőcsik Mari az elismerés átvétele után elmondta: általában munkájáért szokott díjban részesülni, de ezúttal „valami többet” kapott. „Nem tudom, hogy eleget teszek-e, de igyekszem meghálálni ezt a bizalmat” – fogalmazott.
Csépe Valéria akadémikus Kányádi Sándort méltatva arról szólt, hogy a „mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja” példájával az emberi méltóságot tárja az olvasók elé.  Kányádi Sándor a díj átvétele után felidézte: a tolerancia földjén, azaz Erdélyben született, szülőfalujában sosem számított, hogy ki milyen származású.
Az Emberi Méltóság Ta­nácsa a kitüntetéssel azoknak a személyiségeknek az életművét ismeri el, akik emberségükkel, példamutatásukkal sokat tettek az emberi jogokért.