Zalánpatakot gépkocsival két irányból lehet elérni. A használtabb útvonal Szárazajta felől kanyarodik az erdők közt megbúvó faluba. Nem aszfaltos, de járható. A nehezebb, de látványos helyeken áthaladó másik Málnásfürdő irányából ereszkedik Zalánpatakra. A málnási polgármesteri hivatal tartja karban, ahogy tudja.
Az a sofőr, aki nemcsak vezet, hanem tudja is, hol jár az autó négy kereke, akár élvezheti is a hegyre fel, majd az Iván pataka mentén völgybe lefelé kanyargó útszakaszt. De bárhonnan is érkezünk Zalánpatakra, ámulatba ejt a mostani, tavasz végi, nyár eleji természet, a környék érintetlensége, a falu régről megmaradt paraszti bája. Az Isten is a turistáknak, a szépet, eredetit kedvelőknek teremtette – aligha tévedünk, ha ezt kijelentjük.
Így látták ezt annak a felmérésnek a készítői is, mely szerint Zalánpatakot hetedik helyre teszik az ország kihasználatlan vendégforgalmi lehetőségekkel rendelkező települései sorában. A Travel Channel csatorna Wild Carpathia című műsorában Károly herceg brit trónörökös – aki immár szorosan kötődik Zalánpatakhoz – mondta: ,,Legjobban Románia időtlen jellege tetszik: itt lenni olyan, mintha az ember időutazáson venne részt, ez leginkább gyermekkorom meséire emlékeztet. Az emberek sajátjuknak tekintik környezetüket, igyekeznek azonosulni vele. Bennünk is vannak hasonló érzések, de mi valahogy letagadjuk, kizárjuk azokat, megpróbáljuk meggyőzni magunkat, hogy ez nem fontos, pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Táplálják a szívet és a lelket...” Ki tudná ennél jobban leírni Zalánpatakot és vidékét? Közben ne feledjük: Zalánpatak és környéke gróf Kálnokynak köszönhetően került be a nemzetközi turisztikai forgalomba. Ám ennek előnyeire rá kell ébredniük a helybelieknek, ezt a lehetőséget ki kell használniuk.
Biofalut terveznek
A zalánpatakiak a vendégforgalmi potenciál mellett más kitörési pontra is felfigyeltek. A környéken nem szokás műtrágyázni, vegyszerezni, a legelőkön nőtt fű, így, ahogy van, biominőségű. Ha ezt eszik a tehenek, juhok, akkor tejük, húsuk is biominőségű. Biofalut akarnak teremteni – mondja Kasléder József polgármester. Idén el kell indulnia valaminek, egyelőre a tej és az erdei gyümölcsök feldolgozása felé fordulnak – magyarázta a községvezető. A kisgazdaságokra kell helyezni a hangsúlyt. Az állattenyésztés a húzóágazat a faluban, két tejcsarnok is működik. Most naponta ezerötszáz liter tejet is beadnak a gazdák. A tej pedig pénzt, jólétet jelent – ez meglátszik abban is, hogy a 120 lelkes, elöregedő közösség (lakosainak száma 1910-ben 344, 1992-ben 189) két vegyesüzletet is fenn tud tartani. Nemhiába becsülik most – miként régebb is – az állatokat a faluban. Amikor valamelyik portán tehénborjú született, öröm, családi ünnep volt régebben gazduraméknál. Ha felnőtt, tehén lett belőle, a család több tejjel gazdálkodhatott, remény volt újabb borjak születésére is, gyarapodott a vagyon.
Napvilágra kerülnek a kőtáblák
Az idei március 15-i ünnepségre ígérték, hogy felállítják az országzászló talapzatát. Az esemény késik, de kisasszonynapra (szeptember nyolcadika, Kisboldogasszony ünnepe, amikor a római katolikus egyház Jézus anyjának, Szűz Máriának a születésnapját ünnepli) elkészül – mondta a polgármester. A falu temploma is Kisboldogasszony tiszteletére épült 1863-ban. Most Simon Gábor mikóújfalusi plébános szolgál be. Zalánpatakon 1942-ben húzták fel az országzászlót, amit Léva város adományaként kapott a közösség. A magyar világ után a zászlót az akkori jegyző, Szőcs Béla felesége egy üvegbe zárta, úgy dugta el az új rendszer pribékjei elől – erre még emlékezett Kasléder István. De soha nem derült ki, hová rejtették az üvegbe zárt zászlót. Viszont megtalálták az egykori országzászló talapzatának négy kőtábláját, melyeken egyebek mellett idézetek állnak, például a Szózatból a „Hazádnak rendületlenül légy híve…”. A kőtáblákból a régi iskola érckályhájának készítettek alapot. Gondosan összeforgatták, hogy a vésett szövegek ne sérüljenek. Ezeket kívánják az új talapzatba foglalni. Ha nem is került elő a régi országzászló (amit sok településen párnába varrtak, így vészelte át a viszontagságos időket), egy újra van remény – ha Zalánpatak vagy Málnás valamelyik testvértelepülésétől kapnak egyet, annak helye lesz a talapzatra tervezett zászlórúdon. Zalánpatak katolikus templomának van magyar zászlója. A piros-fehér-zöld lobogót a falu testvértelepülésétől, Kaposgyarmat közösségétől kapták. A magyarországi településsel való viszonyuk kiváló volt, amíg az ottani polgármester asszony is – akit Rózsika néniként emlegettek – fontosnak tartotta a kapcsolatot. Nyolcvanévesen (!) volt a település első embere, betegen is vállalta a zalánpataki utazást. A polgármestercsere után valamelyest kihűlt a kapcsolat. De a zalánpatakiakban most is él a testvéri szeretet irántuk. Soha nem feledik, amikor 2005-ben a kaposgyarmati küldöttség megérkezett falujukba, s már az utcán kibontották a magyar zászlót…
Hagyományok, újratöltve
Térjünk vissza az idegenforgalmi lehetőségekhez. Ezek része, éltető érdekességei a helyi hagyományok. Évtizedekkel ezelőtt Zalánpatakon a fiatal legények szokás szerint május elsején kizöldült májusfákat, ágakat állítottak a rokonszenves vagy épp komoly céllal kiszemelt lányok portája elé. Ezt követően, a május tizedikéhez legközelebb álló vasárnap a faluban majálist tartottak. Akkor a hajadonok a májusfát állító legények mellére tűztek virágot – mintegy elfogadva a májusfa üzenetét.
Idén május 12-én elevenítették fel a szokást, majálist tartottak – a hagyomány feléledt hát Csipkerózsika-álmából. A május 10-éhez való ragaszkodást Románia királyának ünnepéhez kötődőnek is vélik némelyek a faluban. „Én azt is tudom, hogy a román királyi korona ágyú acéljából készült, nem aranyból. Május 10. volt a király napja. Mihály király 1944-ben, augusztus 23-án bemondta, hogy az ország Oroszország szövetségese lesz, ennek a levit mi is megittuk, az volt a kommunizmus kezdete” – hallottuk a majális hagyományával kapcsolatosan. De aki ezt mondta, nem vállalta nevét. „Hagyjon, szerkesztő úr, ettől sokan szenvedtek” – mondta. Pedig Zalánpatakon soha nem volt kollektív gazdaság.
Az egykori majálisok elengedhetetlen szereplője volt a zenekar. Az idei ünnepen is megjelent a zenész, elektromos orgona kíséretében énekelt, míg pihent, felvételről szólt a zene.
A kultúrotthon kertjének egyik szegletében (ott tartották a majálist, a Kálnokyak egykor felégetett üvegcsűre helyének közelében) idős férfiak gyűltek össze. Kártyáztak, söröztek, beszélgettek. De szívesen fogadtak asztaluknál. Emlékeznek-e a régi majálisokra? – kérdeztük. Hogyne – jött azonnal a válasz. A zenészek elengedhetetlenül ott voltak. Fúvósok, de vonósok is. A flekken sem hiányzott, akkor a kemencében sültek a húsok. Akinek nem volt komoly ügye, az ott volt – elevenítette fel Farkas József. Két helyszíne volt a korabeli majálisnak. Vagy a falu alsó felén, a Csorgónál, vagy fent, a Tánistánál – fűzi hozzá Préda Jenő. Aztán szerényen mondja: akkoriban ő vezette a vonószenekart. „Kimentünk, aztán hívtak az asztalokhoz. Elhúztuk a kedvenc nótát, megjött a csubuk. Szép magyar nótákat kértek, ezek most már kihalóban” – állapította meg. Farkas bácsi teszi hozzá: akkor volt tisztelet, ha valakinek a nótáját húzták, mindenki azt énekelte.
Az egykori majálisok repertoárja mégsem vész el. Préda Barna hetedik éve tanulja a nótákat Jenő bácsitól. Nem kotta után, hallásból fújja a dallamokat – jegyzi meg az öreg prímás cifrázásait. Esténként, amikor van idő, egy-egy üveg bor mellett adják-veszik a hagyomány tudományát. Barna közgazdaságot tanul a sepsiszentgyörgyi egyetemen, 2010-ben végzett Gyimesfelsőlokon, a zágoni származású Berszán Lajos iskolájában. Hatodik osztályosként került oda. Az ottani nevelés is mondatja vele: „azért tanulok az öregektől, hogy a régi nóták, a népzene ne merüljön feledésbe”. De sürgősen hozzáteszi: egyedül van, kortársait nem érdekli ez a téma.
A régi nóták ma is kedveltek. Amint Jenő bácsi és Barna előveszi hegedűjét, azonnal érkezik a felkérés: Azt húzzák, hogy…
Huszárok a vendégforgalomért
Zalánpatakot és környékét a lovassportok kedvelőinek is teremtette a Fennvaló – ezt állítják a gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszárjai. Megjelentek a minapi majálison, civilben, huszármundér nélkül, de lóháton. Két kóruspróba között – mondta viccesen vezérük, Fazakas Péter. De ebben komolyság is van. A huszárok kórusa hamarosan, június 16-án Kisborosnyón lép fel, a próbákat komolyan veszik. A csapat egyik alaptagjuk, Recsenyédi Béla révén is kötődik Zalánpatakhoz – gyökerei ide nyúlnak, a majális idején a huszárok lovai családi háza kertjében legelhettek.
Zalánpatak az ideális kiindulópont lovas csillagtúrák szervezéséhez – ebben a majálison részt vevő mind a hét huszár egyetértett. Az egyik útvonal Gidófalváról indulhat, Zalán érintésével, a Közön keresztül, az Iván pataka folyását követve lehet Zalánpatakra jutni. Innen akár Csíksomlyóig is el lehet lovagolni, de Háromszéken, Erdővidéken bárhová. A Kálnoky-lovarda lovai már ismerik is a terepet – utaltak arra, hogy akadnak, akik élnek a lehetőséggel.
A brigád tervei között szerepel a Gábor Áron-túra életre keltése. „Sok a huszár a megyében, de Gábor Áronra nemigen emlékezünk” – a túrával kívánnak ezen változtatni, állítják a szilaj huszárok. Gidófalva–Eresztevény–Eprestető–régi Szemerja: ez a tervezett útvonal. Így lehet ébren tartani a nemzeti öntudatot – ezért kezdeményezik a túrát, amely része lehet a háromszéki vendégforgalom fejlesztésének is.
