Soha nem történt meg, hogy évről évre meg ne emlékeztek volna erről a sátoros ünnepről. A diktatúra tiltása nem ért el az oltárokig, a szószékekig, az úrvacsorai asztalokig. A pünkösdi bazsarózsa vérpiros sziromlevele az ősi vallás templomaiban a Szentlélek jelképeként mutatkozott akkor is, akárcsak az oltárképeken a fehér galamb. Üzenetet hordoz „piros pünkösd napja”, az ember és a természet szeretetének üzenetét. Pünkösd napjára minden felébred. Fehérlik a labdarózsa is. Mifelénk ebben az időben virul a zergeboglár, népünk pünkösdi rózsának nevezi.

Erdélyi harangszó kísérte a pünkösdi vonatot
Egész Erdély és Partium harangjai köszöntötték a Szombathely–Budapestről Csíkországba érkező pünkösdi vonatot. Az elmúlt évtizedekben az ünnep egyre ékesebb koronája a csíksomlyói pünkösdi búcsú volt, a sokezres tömeget meg­mozgató Kárpát-medencei zarándoklat, s a pünkösdi vonat, az egyre nagyobb horderejű, ökumenikussá vált, a magyar összetartozás élő erejét sugárzó jelensége. A csíksomlyói nyeregben ma 12.30 órakor veszi kezdetét az ünnepi szentmise. A Csíksom­lyó expresszt és a Székely gyorsot a tegnap esti órákban fogadta sok-sok vasúti megállónál Har­gita-vidék lakossága. Az össznemzeti különvonat két szerelvényét együtt, egy különlegesen erős, Mátyás királlyá választásának 555. évfordulója alkalmából feldíszített villanymozdony vontatta Erdélybe, Székelyföldre. A diktatúra béklyóiból szabadult felső-háromszéki zarándokok is megérkeztek, keresztalják, templomi lobogók hada hirdeti az örömet. A budapesti Nyugati pályaudvarról induló Boldog­asszony zarándokvonat sok-sok utasa első alkalommal érkezett Csíkországba.
Május derekán egymáshoz lán­­colódnak a vallásos események, zarándoklatok-templombúcsúk. A kéz­divásárhelyi Kantai nagytemplomnak holnap 11 órakor Jakubinyi György főpásztor lesz a vendége, ahol a bérmálás szent aktusában részesíti a jelentkezőket. A vasárnapi szentmisék és ünnepi istentiszteletek másutt a megszokott időpontban kezdődnek.

Királynézás a Rika-erdő túlsó oldalán
Egyre kevesebb helyen köszöntik pünkösdöt ünnepi népi játékokkal. Mifelénk nem emlékeztek a megkérdezettek, hogy Háromszéken, Erdővidéken gyerekkorukban pünkösdi királyoztak-e, törökbasáztak-e, de él még a piros virágokkal ékített templomok és oltárok gyönyöre, él olyan hagyomány, hogy ez a bérmálás, sőt, némely protestáns templomokban a konfirmálás ünnepe is. Él a háromszéki szójárásban még a Lejár, mint a pünkösdi királyság szólásmondás. Él a felújított királynézás a református székely faluban, Siklódon, újabban pedig a Háromszék-Felsőfehér egyházkörhöz tartozó unitárius Datkon. „A királynézás a pünkösdre hangoló imaheti alkalmak nagyobb lélegzetvételű záró pillanata – írja lapunknak küldött levelében Major László lelkész. – Pünkösd szombatján 14 órakor kezdődik templomi áhítattal, ahol fellép az egyházközség kórusa. A harangok hangjára a vallásórás gyerekek pünkösdi király­nézása rázza fel a falu utcáinak csendjét. Hagyományteremtő szándékkal szervezzük, és a pünkösdi királynézás egyszerűbb változatát keltettük életre. A gyerekek népviseletbe öltözve, királyt, királynét, királylányt, koszorúslányt és vőfélyt választva, zeneszóra körbejárják a falut pünkösdi dalokat énekelve, hírül adják, hogy elérkezett pünkösd ünnepe. A falujárás a helyi kultúrotthon udvarán ér véget, ahová a bográcsgulyás illata csalogat mindenkit, gyerekeket, szülőket, egyházközségi tagokat. A szeretetvendégség és egyben a közösségi délután záró felvonásaként az ifjúság lép színpadra. Tavaly Tamási Áron Kivirágzott kecskeszarvak című novellájának feldolgozását tekinthette meg a közönség. A közösségi délután nemcsak a falu lakóit hivatott megszólítani, az evangéliumi hívó szó elhallatszott az országhatáron túlra is. Meghívtuk és meg is tiszteltek jelenlétükkel a magyarországi testvértelepülésünk, Pusztaföldvár önkormányzatának képviselői is. Jó érzés volt az evangéliumi állapotokat megélni a közös imádkozásban, éneklésben, harangszóban, falujárásban, a közös étkezésben, színjátszásban, a baráti beszélgetésekben.”

Templombúcsú Kézdiszentléleken
A Perkő-hegy alatti, kézdiszentléleki műemlék templom védőszentje a Szent­lélek. Ennek ábrázolását egy ismeretlen szerző által készített, késő reneszánsz és kora barokk kori főoltárkép örökíti meg. Tekintettel arra, hogy a csíksomlyói zarándoklatot pünkösd szombatján tartják, és azon a felső-háromszéki katolikus falvak zarándokai mindig jelen vannak, a szentléleki templom búcsúja hétfőn 10 órakor kezdődik, amikor a főpásztor a bérmálás szent jegyeiben részesíti az arra felkészítetteket. A Perkő lábánál fekvő templomvár építészeti stílusa révén teljesen egyedi. Ám most figyelmünket fordítsuk a templom főoltárának képére, hiszen ehhez kötődik a templombúcsúk sok száz éves története. Egy 1731-ből származó vizitációs jegyzőkönyvben írják, hogy a főoltár „a Szent Lélek Úr Isten tisztességire építtetett és consecráltatott”. Kovács András ko­lozsvári egyetemi tanár tanulmányából tudjuk, hogy a késő gótikus templomot a XVII. század végén új bútorzattal látták el. 1686-ra utal a Szentlélek eljövetelét ábrázoló főoltárkép kronosztichjonja is, mely nem verses felirat, kiemelt betűit római számokként kell értelmezni. Szebelébi Bertalan helybeli plébános, kézdi főesperes és Kálnoky Sámuel gróf nevéhez fű­ződik.

Kicsi pünkösd és a Szent Korona
Naptári, de a vallásünnep szempontjából is közel áll a Szentlélek eljövetelének napjához Szentháromság vasárnapja, mely ebben az évben május 26-ra esik. Ezt az ünnepet nevezte a régi székely katolikusság kicsi pünkösdnek, ma már nagyon ritkán emlegetik így a felső-háromszéki Szentföldön. A megyénk területére eső két főesperesi kerületben két igen értékes és gazdag történelmi múltra visszatekintő templomnak, a kézdivásárhelyi Kantai nagytemplomnak és a sepsikőröspataki freskós római katolikus műemlék templomnak is a Szentháromság a védőszentje, melynek nyilván szerves része a Szent­lélek. Mind a két településen május 26-án, vasárnap tartják a templombúcsút. 12 órakor megszólalnak a régi, műkincs értékű harangok, a kantai 1771-ben Egerben készült, a kőröspataki 1512-ben Brassóban. Sepsikőröspatakon szentbeszédet mond Bakó Ferenc sepsibükszádi plébános, és az oltár előtt – pünkösdi ajándékként – látható lesz a magyar Szent Korona má­solata.

Egyetemes ünnep
A megye történelmi protestáns magyar egyházaiban kivétel nélkül mindenütt megünnepeljük pünkösdöt. Legtöbb templomban a vasárnapi rendes délelőtti istentiszteleten hangzanak el az ünnepi prédikációk, melyeket úrvacsoraosztás követ. Az unitáriusok pünkösdkor a lélek diadalát ünneplik. Bálint Benczédi Ferenc legutóbbi püspöki körlevelében így fogalmazott: „Pünkösd figyelmeztet. Nem csak ott és akkor, az első pünkösdkor nyilatkozott meg Isten jóra vezérlő szent lelke. Ez az erő, Isten szent lelkének ereje mindig ott van, ahol az emberek tudtak egymásra figyelni, közösen dolgozni és együtt bizonyságot tenni a nyelveken szólás csodájáról, melyet minden teremtmény megért. Gyar­lóságainkat, hibáinkat, nagyot akarásunkat kell megbánni, elismerni tévedéseinket, levetni hiúságainkat és őszintén, gyermeki lelkünk szomjúságával keresni az isteni erőt. Felismerni, hogy továbbhaladásunkhoz kell a jézusi példa, kell a Jézustól tanult, felebarát iránti szeretet. Ha ennek eleget tudunk tenni, akkor magunkon érezzük a kettős tüzes nyelvek lelket átforrósító melegét, bűnt elégető lángját, az életünk felfrissítését hozó szelek zúgását, és megtanulunk úgy szólni és beszélni nyelveken, hogy mindenki értse gondolatainkat.”
A Brassó megyei Alsórákoson kicsi pünkösdöt pünkösd másodnapja után egy héttel, május 27-én, hétfőn ünnepli a település vallásos népe. Itt még a szabadság napjának is nevezik, melynek folytonossága a legsötétebb diktatúra idején sem szakadt meg, mert ekkor emlékeznek emberöltők óta itt az 1848-as magyar szabadságharcot követő jobbágyfelszabadításra. Az ünnepi istentisztelet a dombon álló református templomban 11 órakor kezdődik. Ezt megelőzően a falu bejáratánál 10 órakor lovasbandériummal fogadják Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspököt, aki mint az unitárius egyház főpásztora végzi az ünnepi szószéki szolgálatot.