A Skylab

2013. május 20., hétfő, Autóvilág–Technika

Negyven éve, 1973. május 14-én állították Föld körüli pályára a floridai űrközpontból az első amerikai űrállomást, a Skylab 1-et. A Skylab-programot az ember Holdra juttatását célul kitűző, 1961–72 között zajló Apollo-program továbbfejlesztéseként hozták létre. A szovjet–amerikai űrversenyben a Skylab–1 két évvel követte a szovjetek által felállított első lakott űrállomást, a Szaljut–1-et.

Az „Égi Labor” 77,08 tonnás súlyával az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt, háromszor nagyobb, mint a 18,43 tonnás szovjet Szaljut–1, ám mindössze hatoda a jelenleg a Föld körül keringő, 456,62 tonnás nemzetközi űrállomásnak (ISS). Az űrlaboratóriumot egy módosított s utoljára használt Saturn V hordozórakétával lőtték fel. Az indításkor levált a hővédő burkolat egy része, ami az egyik napelemtáblát leszakította, a másikat pedig meggátolta a kinyílásban. A Skylab emiatt elektromos energiája nagy részét és a túlhevülés elleni védettségét is elveszítette, így félő volt, hogy használhatatlanná válik. A Skylabet a május 25-én útnak indított háromfős legénység mentette meg: az első, világűrben végrehajtott szerelés során kicserélték a sérült hőpajzsot, és kiszabadították a beszorult napelemtáblát.
Az első legénység küldetése 28 nap 50 perces, a július 28-án indított, második legénységé 59 nap 11 órás, míg a november 16-án indult harmadik (és egyben utolsó) legénységé 84 nap 1 órás volt. Minden alkalommal három asztronauta dolgozott az űrlaboratóriumban, a missziók teljes időtartama 171 napot tett ki. Az űrhajósok minden alkalommal új repülési időtartamrekordot állítottak fel, tíz űrsétát hajtottak végre, ezek során 41 órát és 56 percet töltöttek a világűrben. Összességében 510 emberórát (munkanapok száma szorozva a munkavégzők számával) dolgoztak a kozmoszban, minden egyes emberóra 19,6 millió – 2010-es árfolyamon számolt – amerikai dollárba került.
A Skylabet hosszú idejű küldetésre tervezték, azzal a kettős céllal, hogy bebizonyítsák, az ember képes tartósan élni és dolgozni az űrállomáson, illetve hogy a Napot a földi légkörön túlról vizsgálva bővítsék ismereteinket a naptevékenységről. A Skylab küldetése során nyolc napkitörésről készítettek felvételeket, és először erősítették meg a Nap felső légkörében tátongó óriási koronalyuk létezését. Az űrhajósok közel 300 tudományos és technikai kísérletet hajtottak végre, a tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 ezer a Földről.
A személyzet napi feladatai elvégzéséhez telexen kapta az utasításokat, nemegyszer 15 méter hosszú listán. A tudományos munka mellett tesztelniük kellett az űrállomás lakhatóságát, az űrben zajló hétköznapi emberi élet összes apró mozzanatát. Minden űrhajósnak egy kis gardróbszoba méretű, külön hálófülkét rendeztek be függönnyel, hálózsákkal és egy szekrénykével felszerelve. A közös tisztálkodóhelyiségben egy kicsi, de zajos vécé és egy zuhanyzó állt rendelkezésükre. Az űrállomás első legénysége még zuhany alatt fürdött, de a törülközés a súlytalanság miatt annyi nehézséggel járt, hogy a későbbi személyzetek már a vizes mosdókesztyű hasz­nálatát részesítették előnyben. Az ülés has­izmokat megerőltető hatása miatt általában állva ettek, testedzésként naponta 90 percet tornáztak, kocogtak az állomás víztartálya körül és bicikliztek. Kevés szabad idejükben kártyáztak, zenét hallgattak és olvastak, a legmegnyugtatóbb csillagközi időtöltésnek azonban mind­annyian a Földnek az űr­állomás ablakából eléjük táruló látványát tartották.
A személyzet 1974. februári távozása után a Skylab pályáját úgy módosították, hogy később ismét az űrhajózás szolgálatába állíthassák az akkor még fejlesztés alatt álló űrrepülőgépek úti céljaként. A szerkezet űrben maradását egészen 1983-ig tervezték, azonban a vártnál erőteljesebben fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1978 júniusában letért pályájáról, majd 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Ma­radványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 2249 napos küldetése során 34 981 alkalommal kerülte meg a Földet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 579
szavazógép
2013-05-20: Sport - Áros Károly:

Egyetemes magyar sport – Lapozgató (21.)

Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
2013-05-20: Autóvilág–Technika - :

Tarol a Samsung az okostelefon-piacon

Nőttek az első negyedévben a mobiltelefon- és az okostelefon-értékesítések a világpiacon. A mindkét kategóriában piacvezető Sam­sung növelte részesedését – közölte május 14-én a Gartner piackutató intézet.