A legszomorúbb és legveszélyesebb azonban az, hogy a kabinet szándékát immár egy úgymond tudományos dokumentum is alátámasztja: az új regionális felosztás elsődleges célja nem a hatékonyabb közigazgatás megteremtése, nem is az európai pénzek nagyobb arányú lehívása, sokkal inkább a regionális tudat, összetartozás teljes mértékű felszámolása, s ezen belül Székelyföld és Partium felszabdalása, ellehetetlenítése.
Az nyilvánvaló, hogy Romániában könnyű szakértőket találni valami alátámasztására, mint ahogy holnap szintén akadémikusok segítségével igazolható annak ellenkezője is. Éppen ezért nagyon veszélyes ez a szakmai játék. Mostanáig szinte egyetlen elemzés sem született, amely cáfolta volna a az RMDSZ bizonyítékokkal is alátámasztott, jól felépített érvrendszerét, hogy ami az elmúlt tizenöt évben nem működött, szétfejlődéshez vezetett, a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket pedig szegényebbé tette, az képtelen közigazgatási feladatokat is ellátni. Ehelyett született ez a dolgozat, mely azt bizonygatja, hogy a kulturális különbözőség felhajtóerő lehet, egy-egy térség egysége pedig visszahúzó. A nagy bukaresti tudósok a Ceauşescu által is megálmodott homogenizációt valósítanák meg, érvelésük szerint akkor megy majd minden jól Romániában, ha majd felszámolják, beolvasztják a sajátos, különböző régiókat, s minden egyforma lesz.
Románia már a kilencvenes években is nagyon óvakodott a történelmi régióktól, ezt tükrözi a jelenlegi felosztás is, úgy keverték egy csoportba a megyéket, hogy véletlenül se alakulhassanak ki az egykori történelmi határok. Ott lebeghetett a háttérben az aggodalom, a bizonytalanság, hogy esetleg könnyebben szétválhatnak (széteshetnek) majd, ha természetesen körvonalazódnak. S ennek a taktikázásnak meglett az eredménye: olyan fejlesztési régiók, melyek tizenöt év alatt sem tudtak felnőni a feladathoz.
A most erőltetett átszervezést ismét a félelem és az önző politikai érdek vezérli, s egyetlen esélyünk, ha kiderül: a jelenlegi kétharmados hatalom mégsem olyan egységes, erős, nem tudja megvalósítani nagy terveit, mert berkein belüli érdekek sérülnek. Jaj nekünk, ha felülkerekedik a káros nacionalista öntudat, s ezeknél a harcoknál fontosabbá válik a magyar érdekek, az autonómiaigények ellehetetlenítése. Akkor megvalósulhat az, ami Ceauşescunak sem sikerült, s ha mi nem tudunk egységesen ellenállni, félő, hogy közösségünk napjai megszámláltattak ebben a térségben.