A hullámvölgy véget érhet
A szakmában dolgozó ingatlanügynökök szerint 2007 óta a kínálat folyamatosan nagyobb, mint a kereslet, mi több, az évek során a piacot meghatározó két tényező közötti különbség nőtt. Így jelenleg az árak is alacsonyak, sőt, csökkenőben, hiszen az utóbbi időben nemcsak a magánszemélyek, hanem a bankok, végrehajtók is piacra dobják az adósság fejében elárverezendő ingatlanokat. Ráadásul ez utóbbiak jobbára régebbi villák, meglehetősen rossz műszaki állapotban. Még a megyeszékhelyhez legközelebbi üdülőhely, Sugásfürdő esetében is nagyon vékony a forgalom, annak ellenére, hogy  jelentős beruházások valósultak meg az utóbbi időben. És nem csupán közpénzből, illetve pályázati úton. Ştefan Manole, az MS ingatlanügynökség vezetője szerint itt is nehéz vevőt találni, főleg, ha – mint sok esetben – a villa haszonbérbe vett területen épült. Az árak tekintetében egy négyzetméter 18–20 euróért adható el (ne feledjük, jobbára közművesített telkekről van szó), az épületek négyzetmétere pedig 350–500 eurót kóstál. Speciális terület a Benedek-mezői „lakónegyed”, amelyet eredetileg hétvégi házak építésére szántak, de később – a város közelsége, na meg a pénzhiány miatt is – sokan állandó otthont építettek. Így az ottani ingatlan­árak ebben a piaci szegmensben aligha iránymutatóak. Az ingatlanszakértő szerint a hétvégi ingatlanok piacának erejét az is mutatja, hogy kevés ilyen újkori villatelep jött létre a megyeszékhely környékén. Gya­korlatilag két víkendtelep létesült, Réty mellett és a Besenyői-tó körül. Előbbinél a forgalmat akadályozza, hogy a telkek java részét haszonbérbe adták, nem beszélve a sok jogilag tisztázatlan ügyről. Bese­nyőn korábban számos brassói vásárolt területet, néhányan építettek is, de most eladásra kínálják, hiszen Brassó környékén jobb ajánlatokat találnak. Hat-nyolc eurót kérnek négyzetméteréért, de a forgalom rendkívül alacsony.
A szakember szerint egyébként – az ingatlanpiac 7–10 éves ciklikussága miatt is – a hétvégi telkek és házak piaca 2014-ben a 2007-es állapotok irányába mozdul el. A bankok már most igyekeznek a korábbi évekhez képest megalapozottabb hiteligények elé menni, s mivel az ingatlanárak tekintetében a válság utáni időszak árhullámzása sokkal mérsékeltebb lesz, a spekulánsok kevesebbet keresnek, de a beruházások elindulnak, és beindulhat a forgalom is.

Kivárnak a tulajdonosok
Bálványosfürdőn a szállodákon és panziókon kívül mintegy száznegyven magánvilla található. Leg­többjük 1989 előtt épült, de a rendszerváltás óta eltelt huszonhárom esztendő alatt is készültek szép számban, a háromszékiek mellett bukaresti tulajdonosok is akadnak. Daragus Attila, Torja polgármestere szerint amióta rendeződött a hétvégi házak alatti és körülötti területek jogi helyzete, az árak is megnőttek, de egyre kevesebb az eladó villa. Egy múlt esztendőben gazdát cserélt hétvégi ház földszinti része (nappali, három szoba, fürdő, konyha) rendezett iratokkal 30 000 euróért cserélt gazdát, egy másik, négyszobás, két fürdőszobás, konyhás, nagy nappalis hétvégi házért 38 000 eurót kértek. Évekkel ezelőtt szó volt arról is, hogy a torjai községháza ötáras hétvégi házak építésére alkalmas telkeket parcelláz ki, de erre objektív okok miatt azóta sem került sor. Daragus szerint  jelenleg tíz eurót kérnek egy négyzetméterért, de nincs eladó telek, a tulajdonosok kivárnak, amíg magasabb áron tudják értékesíteni a hétvégi házhelyeket. Torja polgármestere azt is elárulta, hogy nagy a kereslet a telkek és a villák iránt, főleg más megyékben lakók szeretnének Bálványoson befektetni.
Felső-Háromszék másik kedvenc üdülőhelye a Katrosa, ahol mintegy hatvan hétvégi ház található. Az üdü­lőtelep érdekes módon házszám szem­pontjából nem a hozzá legközelebb eső Kézdiszentlélekhez, hanem Kézdiszentkereszthez tartozik. 2009 nyarán a prefektúra ellenőrző csoportja 57 törvénytelenül felépített nyaralót azonosított. A kivizsgálást egy lemhényi panaszos jelzése alapján rendelte el az akkori kormánymegbízott, és az építészeti felügyelőség szakembereivel közösen szálltak ki. Három hétvégi ház esetében nem sikerült azonosítaniuk a tulajdonost – kettőnek rendőr a tulajdonosa –, és megállapították, több építkezés olyan területen történt, amelyet a helyi tanácsnak vissza kellett volna szolgáltatnia. Azóta nagyjából tisztázódott a villák jogi helyzete, de az építkezés is leállt. Farkas László villatulajdonos elmondása szerint Katrosában 3–4 eurós négyzetméterenkénti áron már lehet vásárolni telket. Ami a hétvégi házakat illeti – mondotta –, a legolcsóbb 20 000, a legdrágább pedig 35–40 000 euróba kerül.

Birtoknövelés céljából vásárolnak
Kovásznán nem működik az ingatlanpiac – nyilatkozta érdeklődésünkre Kelemen Attila, egy megyeszékhelyi ingatlanügynökség kovásznai képviselője. Eladó lakások akadnak, érdeklődő annál kevesebb. Évekkel ezelőtt a tömbházlakásoknak is jó áruk volt, sokan csak azért vásároltak lakrészt Kovásznán, hogy azt fürdővendégeknek ki tudják adni. Viszont a fürdőváros környékén folyamatosan vásárolják a mezőgazdasági területeket, sőt, a hegyekben az erdőket is. Ezeket a vásárokat viszont nem ingatlanközvetítőkön keresztül bonyolítják le, az érdeklődők személyesen keresik meg a kiszemelt területek tulajdonosait, úgy tesznek ajánlatot. Va­lójában a már meglévő, főként vajnafalviak tulajdonában lévő, nagyobb területekkel határos parcellákat vásárolják szívesen, birtoknövelés céljából, ugyanez történik az erdőkkel is – mondta el a szakember.

Uzonkafürdőn nagy a kínálat
Erdővidék bővelkedik hétvégi ház építésére alkalmas helyekben: a legismertebb Uzonkafürdő, de igencsak felkapott Bodvaj, a Vargyas völgye vagy éppen Kuvaszó is. A legtöbb eladó ingatlan – nem meglepő módon – a leginkább beépített Uzonakfürdőn található. Egy huszonöt négyzetméteres, egyszobás favilláért 9500 eurót, egy félig kész emeletes ingatlanért 280 000 lejt kérnek, de láthatóan egyik után sem „kapkodnak” a vevők, hiszen rég közzétett hirdetésekről van szó.
Az ötszáz négyzetméteres telken található száz négyzetméteres házért tulajdonosa, Antal Szilárd 25 000 eurót kér. A saját használatra épített és téliesített ingatlant azért kínálja eladásra, mert Csíkszeredában lakik, meglehetősen elfoglalt, s nem használja ki kellőképpen – szeptemberben járt ki, majd következő alkalommal május elején töltött ott néhány napot. Két esztendővel ezelőtt hirdette meg először, plakátokat tűzött ki Uzonkafürdőn, majd nemrég neje interneten tette közzé az eladási szándékot: egy hét alatt ketten is jelentkeztek. Egyikük sem az árat sokallta, hanem a több száz kilométeres távolságot. „Ahhoz képest, amennyit befektettem, nem hiszem, hogy sokat kérnék a házért, megéri, mondom én, hiszen ott még a levegő is más! Azt viszont sajnálom, hogy a környékbeliek nem engedhetik meg maguknak a vásárt, s emiatt csak haszontalanul áll a sok gonddal felépített nyaraló” – mondotta. Építésre megfelelő területet is kínálnak. Egy 1500 négyzetméteres teleket úgy reklámoznak, hogy az iskolai tábor ögött található, és vendégfogadó építésére is alkalmas. Négy­zetméteréért tíz eurót kérnek, de elcserélik sepsiszentgyörgyi lakásra vagy garzonra is.
Egy bodvaji ingatlanért a nem elhanyagolható hetvenezer eurót kérik a Ploieşti-en lakó tulajdonosok. Ismerőseik révén kerültek Erdő­vidékre, megszerették a tájat, s 2005-ben úgy döntöttek – miután felvetődött, nyugdíjaséveikre ide vonulnának vissza –, hogy komoly befektetésbe fognak. Most mégis eladnák a százhúsz négyzetméteres ingatlant (benne egy nappali, két hálószoba, két fürdőszoba, konyha, emellett terasz is szolgálja a lakók kényelmét), mert nincs rá idejük, hogy terveik szerint kihasználják. Az árat nem tartják soknak: jóval többet fektettek be, mint a környéken levő házak bármelyikébe, rá­adásul minőségi központi fűtésrendszer is van benne. Csak egy hete tették fel a hirdetést, s már komoly érdeklődő is jelentkezett: a sepsiszentgyörgyi illető hamarosan kimegy, a helyszínen is megnézni a házat. A tulajdonos azt mondja, örvend, hogy az érdeklődő környékbeli, hiszen úgy ténylegesen nő az esélye, hogy lakják, és életet vigyenek belé.
Összeállította:
Bokor Gábor, Ferencz Csaba, Hecser László, Iochom István