Szükség van-e regionális átszervezésre, és ha igen, milyenek legyenek a majdani régiók? Legyen-e közigazgatási feladatuk? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Meridian Szakszervezeti Tömb által kezdeményezett tegnapi, sepsiszentgyörgyi beszélgetésen, amelyen önkormányzati vezetők és a kormány helyi intézményeinek, hivatalainak képviselői voltak jelen.
Bevezetőjében Ion Popescu, a Meridian elnöke kifejtette: körúton tartózkodnak, ez a 17. ilyen jellegű konferencia, céljuk meghallgatni a regionális átszervezéssel kapcsolatos ötleteket, és a legjobb elképzeléseket továbbítani a döntéshozóknak. A jelenlegieknél kisebb régiókra lenne szükség, és csupán a fejlesztési szerepkört meghagyni nekik, a közigazgatási átszervezést megelőzően pedig népszavazást kellene tartani – ez kerekedett ki Tamás Sándor vetített képes, adatokkal alátámasztott előadásából. Rámutatott: az EU egyáltalán nem teszi kötelezővé, hogy a fejlesztési régióknak közigazgatási szerepük legyen, de előírta, hogy földrajzi, történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti sajátosságok figyelembevételével alakítsák ki, illetve lakosságuk 800 ezer és 3 millió közötti legyen.
Románia egyik szempontot sem tartotta tiszteletben, vegyes régiókat hozott létre, s kettőben a lakosság meghaladja a 3 milliót. „Nem tartják be, amit az EU előír, de kötelezőnek mondanak olyasmit, ami valójában nem az” – hívta fel a figyelmet a tanácselnök. A lakosság érdeke azt kívánná, hogy a döntések meghozatala minél közelebb kerüljön a polgárokhoz, és ennek a decentralizációnak a regionalizálás előtt meg kellene történnie – mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg éppen az ellenkezője zajlik, az egészségügyi miniszter javaslataival példázta, hogy a szándék a központosított regionális igazgatóságok létrehozatala. Ez azt jelentené, hogy a családorvosoknak Gyulafehérvárra vagy Brassóba kell majd menniük papírokat kitölteni. Tamás Sándor térképekkel, adatokkal igazolta, hogy a jelenlegi nyolc nagyrégió nem fejlődéshez, hanem éppen szétfejlődéshez vezetett egymáshoz viszonyítva, de a régiókon belül a megyék esetében is látszik: a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagabbak pedig tovább gyarapodtak. Éppen ezért az RMDSZ 16 kisebb, többnyire azonos fejlettségi szintű megyékből álló régió létrehozatalát javasolja, illetve azt, hogy, ha mégis lebonyolítják a közigazgatási átszervezést, akkor tartsák tiszteletben az alkotmányt, az európai helyi közigazgatás chartáját, és szervezzenek népszavazást a kérdésről.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint mindenekelőtt a régiósítás célját kellene tisztázni, mert a kormány javaslatával a döntések nem kerülnek közelebb a polgárokhoz, és nem válik hatékonyabbá a közigazgatás sem. A decentralizációra megvan a törvényes keret, de nincs politikai akarat, a jelenlegi javaslat, a bukaresti szakértők által megfogalmazott elképzelések nem jelentenek egyebet, mint Ceauşescu homogenizációs politikájának folytatását. Pedig a nemzetállami energiák kifulladóban, de maradtak a regionális energiák, érdemes lenne ezeket kihasználni – hívta fel a figyelmet.
Dumitru Marinescu prefektus arra tért ki, hogy az átalakítás és az ezzel járó decentralizáció nem politikai program, hanem nemzeti projekt, szükség van rá, mert jelentős elképzelések, nagy tervek csak így megvalósíthatóak. Tulajdonképpen a kormány már ismert érveit sorakoztatta fel, saját véleményt csak a régióközpont kérdésében ismertetett, szerinte jobb lenne, ha nem Gyulafehérváron, hanem Brassóban lenne az. Kevesen szóltak hozzá a kérdéshez, de a helyi intézményvezetők szavaiból az kerekedett ki: nem nézik jó szemmel a kormány átalakítási elképzeléseit, központosítónak látják azokat, amelyek nem szolgálják a polgárok érdekeit.
