Az elmúlt napok esőzései sokat nem enyhítettek a korán beköszöntött szárazság hatásain. A meteorológusok szerint a hét végéig nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani, az esőre pedig nagy szükség van, nemcsak a talajvíz szintje csökken folyamatosan, egyre kevesebb víz folyik patakainkban, folyóinkban is.
Ahol a Nagybászkán egykor csizmában sem lehetett átmenni, tavaly nyáron a köveken ugrálva is át lehetett kelni – mondta el érdeklődésünkre Opra-Béni János, Kommandó alpolgármestere. A jelek most sem biztatóak, habár a télen volt hó bőven, a tavaszi olvadással nem gyarapodott a Nagybászka hozama, ha nem lesz jelentősebb eső, a tavalyi állapot megismétlődik, a kutakban is vészesen csökkenhet a vízszint – véli az elöljáró.
Véleményét megerősítette Sándor László, a megyei vízügy főmérnöke. Volt hó, de lassan olvadt el, a talaj magába szívta a vizet. Ezért nem volt áradás a tavasszal, és ez biztosította idáig a mezőgazdasági kultúráknak szükséges vizet is – mondta. Utoljára 2010-ben hullt több csapadék, azóta egyre kevesebb. E tekintetben nincs különbség a megye térségei között, mindenhol fogy a víz a talajban, a patakokban-folyókban is. Az eddigi előrejelzések szerint a megyében a megszokott mennyiségű esőnek kellett volna hullnia – ennek ellenére csak helyileg beszélhetünk több csapadékról. Idén május végétől június közepéig jeleznek esőt a meteorológusok, utána szárazságot jósolnak. Ennek ellenére egyelőre az látszik, hogy a száraz évszak egy hónappal korábban, június közepe helyett már május közepén beköszöntött. A patakokban a vízfogyás látható, de ez nem jelenti mindig azt, hogy nincs víz a mederben. Árkoson például a falu között nyáron alig mutatkozik, mert a kavicsos mederágyban folyik le. Ez többek között a talajvízszint csökkenésének a következménye – értékelte Sándor László.
A vízügyi hivatal volt igazgatója, Kovács Ödön a vízfogyás szemmel látható bizonyítékaként a Haraly patakát említette. 10–15 évvel ezelőtt víz folyt benne, most teljesen kiszáradt. Már tavalytól tapasztalható a szárazság, a talajvízszint csökkent, akár hidrológiai szárazságról is beszélhetünk. A megyében 13 ponton mérik a folyóvizek hozamát, az utóbbi évek statisztikája csökkenést mutat. A megoszlás, az esős időszakok intervalluma is változik. Tavaly Nagyborosnyón két-három óra alatt száz liter eső esett négyzetméterenként, utána több mint egy hónapig egy csepp sem, ez nem természetes. Bajban leszünk, ha két héten belül nem hull jelentősebb mennyiségű csapadék – mondta.
A megye öntözőrendszere igen kezdetleges, korábban inkább a lecsapolással foglalkoztak, de a helyzet változott. Sok gazda a mezőn ás kutat, létesít gyűjtőtavat. Mindezekhez engedélyre lenne szükség, de a hivatalos ügyintézés hosszas, sok pénzbe kerül – állapította meg Kovács Ödön. A szakember belátja a folyóvizek mederszabályozásának hátrányait is. Nem könnyű eldönteni, hogy az árvíz vagy a szárazság ellen védekezzünk-e – vetette fel a sokrétű kérdést.
Egyébként tanulmányok bizonyítják, hogy a folyóvizek életébe való beavatkozás kevesebb hasznot hoz az embereknek, mint amennyi kárt tesz. Az árvízvédelmi céllal végzett „kiegyenesítések”, a folyást lassító kanyarok levágása után felgyorsul a víz, fokozódik az erózió, mélyül, szélesedik a meder. A Háromszéken is annyira elterjedt mederszabályozás – melynek során igen sok esetben csak a patakokból kitermelt kavics értékesítésének lehetőségét tartják szem előtt – ugyancsak káros a környezetre. Csökken a vízhozam, lassul a lefolyás, így nő a víz hőmérséklete, csökken az oxigéntartalma, romlanak az életkörülmények, kihalnak az őshonos élőlények. A vízfolyam természetes módon kanyargós, mélyebb és sekélyebb szakaszokkal, gyors és lassú folyásokkal tarkított, a meder változatos felépítésű, a partokat fák, növények övezik – ez adja állatok és növények természetes élőhelyét, ez járul hozzá a vízegyensúly megőrzéséhez.
