Van itt önkéntes tűzoltó-egyesület, focicsapat, női és férfikórus, gyermek-néptánccsoport, hagyományőrző és hagyományteremtő fiatalok, alkotók, rendezvényszervezők, és vannak az itt élőknek barátaik, akik közelebbi és távolabbi tájakról is eljönnek a jeles napokra. Ezeken mindig jut idő egy kiemelt jelentőségű templomi eseményre: ezúttal – lévén tegnap a Szentháromság vasárnapja – a kis katolikus templomban tartottak ünnepi szentmisét, amelynek kezdetén a helybeli Szivárvány női kórus énekelt, a végén pedig Mária-szobrot avattak és szenteltek fel. A berecki Dimény Ibolya Európa egyik leghíresebb búcsújáró helyéről, a bosznia-hercegovinai Medjugorjéről hozta és ajándékozta a helybeli gyülekezetnek.
Innen vonultak át a huszárok a köz­ségháza előtti parkba, ahol a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör egészen másféle hangulatot teremtett, majd Bodoki Béla hagyományőrző huszár hadnagy és nyolcfős csapata felesküdött az értékek védelmére. Áldást Albert Imre plébános mondott, vitéz Nagy Zoltán történész pedig a magyar huszárok múltját elevenítette fel. A székely himnusz hangjaira Ráduly István polgármester leleplezte az 1848-as szabadságharc huszárainak állított emléktáblát a Jókai Mór Kultúrotthon falán, és megkezdődött a sorakozó a fúvószenekarok és mazsorettek felvonulásához. A hosszú menetet a huszárok vezették, mögöttük az uzoni Atlantisz zenekar lányai és zenészei lépkedtek, aztán a székelykeresztúri Kalász fúvósai, a sok fiatalból álló barátosi, a polgármestert is tagjai közt számláló rétyi, végül pedig a baróti zenekarok.
S míg a színpadon a fúvósok, a Feketeügy partján pedig a lovasok mutatták be hosszú gyakorlatozással elsajátított tudásukat, ügyes­ségüket, a művelődési házban ünnepélyes tanácsülést tartottak. A hét testvértelepüléssel rendelkező község három testvértelepülés polgármesterének adományozott díszpolgári címet. Ezt csak a Tolna megyei Alsótold elöljárója, Klátyik András vette át személyesen: elmondása szerint első, 2004-ben történt látogatásuk alkalmával is úgy érezték, itthon vannak Bik­falván, és ezt kívánják a hozzájuk érkező Uzon községbelieknek is. Klátyik András egy míves napórát is ajándékozott Uzonnak, az alsótoldi kovácsmester egy hasonló re­meke már Bikfalván is mutatja az idő múlását. Tolna és Nagykáta város első emberei  nem tudtak eljönni, de levélben köszönték meg a megtiszteltetést. Az ülés két nyelven folyt, hogy a Tulcea megyei Sarichioi küldöttsége is megértse az elhangzottakat. A túlnyomórészt lipován (orosz) lakosságú község tavaly kötött testvértelepülési szerződést Uzonnal, örömmel érkeztek: lehetőséget látnak a kulturális, gazdasági, iskolai, vendégforgalmi kap­csolatok kiépítésére, hiszen egy vízparti közösség (a legnagyobb hazai tó, a Razelm partjáról jöttek) és a háromszéki dombvidék lakói a másféleséget tudják nyújtani egymásnak. A kezdet ígéretes: a tavaly ősszel odalátogató uzoni focicsapatot székely zászlóval várták, amiért Ráduly István nemcsak a magyarországi kollégáknak, hanem Finoghen Vi­tali polgármesternek is ajándékozott egy újabb kék-arany lobogót.
Külön színfoltja volt az összejövetelnek a szentivánlaborfalvi fiatalok által készített fotókiállítás: a szi@ egyesület az anyaországi Fá­cánkert ifjúságával közösen nyert uniós pénzből mutatta be saját kis világát: faluját, embereit, tájait, mesterségeit – meglepő technikai tudással. Ugyanez a csapat egy gyermekszórakoztató sátrat is felállított a szabadidőközpontban, ahol este későig folyt a mulatozás. A községi napok egész városiasan, koncerttel és tűzijátékkal zárultak.