A tiltakozáson a református, az evangélikus, az unitárius és a román görög katolikus egyház képviselői és az építkezést korábban negatívan véleményező kolozs­vári Térségi Műemlékvé­delmi Bizottság képviselője szólalt fel. A tiltakozók által elfogadott petíció szerint a tervezett sportkomplexum „a félrevezetésre, a hazugságra, a hatalmi erőszakra készül felépülni”. A Kató Béla református püspök által felolvasott petícióban „jó belátást” kértek Istentől a város és az ország elöljáróinak a helyzet orvoslásához. „Úgy tűnik, országszerte a történelmi épületek lassan ugyanerre a sorsa jutnak: lebontják, átépítik, vagy csak egyszerűen hagyják őket romba dőlni. Mert értékesebbnek tartják az ingatlanok alatt levő telkeket, mint magukat az őseink által emelt közösségi épületeket. Valljuk, így nem lehet jövőt építeni... Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek szerint egyházaink jogtalanul kérik vissza elkobzott ingatlanjaikat. Mi nem akarjuk a másét, csak azt, ami a miénk, és amit továbbra is rendeltetésük szerint szeretnénk használni... Úgy gondoljuk, hogy a történelmi emlékek ilyetén való megcsúfolása nem szolgálja egy közösség érdekét sem, főleg egy olyanét nem, amely Európa kulturális fővárosi rangjára pályázik” – fogalmazott nyilatkozatában Kató Béla református püspök.
Virgil Pop, a műemlékvédelmi bizottság titkára elmondta, a román kulturális tárca és a kolozsvári polgármesteri hivatal a törvények durva megszegésével engedélyezte az építkezés elkezdését. Hozzátette, a kialakult helyzet azért különös, mert nem magánbefektetők haszonszerzés céljával elkövetett törvénysértéséről, hanem közhivatalok „butaságból” elkövetett törvényszegéséről van szó.
A helyzetet ismertető Bányai József ügyvéd, az egyházközség presbitere elmondta, az elkezdett építkezés ma már nemcsak a templom látványát, hanem a műemlék épület állagát is veszélyezteti.
A Kolozs Megyei Tan­felügyelőség és a Viitorul Sportklub a templom mögött olyan, közel félhektáros telket készül teljesen beépíteni, amelyet 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vett el az állam a református egyháztól. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. A templom kereszthajójától mintegy tíz méterre épülő modern sportcsarnok és tanfelügyelőségi épület a tervek szerint mintegy húszméteres magasságig, a műemlék templom ereszéig emelkedik majd a magasba.
A kolozsvári református egyház vezetői és hívei abban reménykednek, hogy Horváth Anna alpolgármesterrel együtt sikerült egy június elejére tervezett hármas találkozóban megállapodniuk Emil Bockal. Akkor a tervek szerint a református egy­ház képviselői, a Kolozsvári Polgármesteri Hi­vatal illetékesei és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezetősége egyeztetne a mindkét fél szá­mára kielégítő megoldásokról. A templom épségét veszélyeztető kockázat megszüntetésére két lehetséges megoldás körvonalazódik: a jelenlegi építkezési tervek mó­dosítása a műemlékvédel­mi szempontok betartásával, vagy új telek kijelölése az épülő székház számára.