– Több éve ott áll már az emlékmű, de valóban sokunknak feltűnt, pedig annyira egyszerű erre a válasz – mondta Sánta Gyula kökösi polgármester. – A figyelmes szemlélő láthatja, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának sorai azok. Mi ezt az főutat, mely a falu északi bejáratától a történelmi kökösi hídig tart, európai pénzalapokból építettük, s erre büszkék is vagyunk, teljesen megszabja a település belső képét. Fő út vagy Strada Mare nevű utca majdnem minden Kovászna megyei településen létezik, miért ne lehetne ez Európa út, egyébként valamelyes kikötésféle is volt annak idején, hogy jelöljük meg a finanszírozó nevét.
Valóban rendezett a településkép a széles aszfaltozott főúttal, de azt is láttuk, hogy ehhez más, szépítési munkálatokat is érdemes végezni, még inkább javítva a faluképet. Nos, Kökös központja a szökőkúttal, az éjjel is megvilágított parkkal valóban párját ritkítja, az meg valóban meglepő, hogy a helybeli fiatalok a településszépítés kezdeményezői. Évente önként jelentkeznek zöld­övezetek kialakítására, s amint azt Silviu Tăraş alpolgármester elmondta, idén ta­vasszal két alkalommal köztisztasági akciót szerveztek, amelybe bevonták a helybeli, Gábor Áron nevét viselő általános iskola nagyobb diákjait is, kétszer 150–150 fát ültettek el Kökös közterületén és az Európa nevét viselő főút mentén.
– Mi ugyanis már a hivatalos rendelkezés meg­jelenése előtt felszámoltuk a Kökösi híd térségében kialakult szeméttároló helyet. Föld­réteggel betakartattuk, és a szemételszállításról a sepsiszentgyörgyi Tega céggel is kiegyeztünk. Sajnos, ezek után is új szeméthalmok jelentek meg a régi tárolón, amit el kellett szállíttatnunk. Meggondolkodtató bírságolás vár ezután arra, aki éppen a megyekapu közelében követ el durva környezetvédelmi vétséget. Már az ősszel megkezdjük az egykori szeméttároló helyének fásítását.

Új óvoda, sporttelep épül
Túl azon, hogy idén a mellékutcákba is jutott kavics vagy tört kő, és azon, hogy a községhez tartozó Kökösbácstelek bekötőútjának korszerűsítésére írt pályázat nem nyert, a vezetők elmondták: makadám-rendszerű burkolattal, önerőből, mégis sikerült feljavítani a Feketeügy védőgátján haladó útszakaszt, s kavicsozni a mellékutcákat is. Mindkét munkálatra elkészítették a dokumentációt, és várják a jelenlegi kormány új kiírásait.
A nemzetközi út és a település közötti térségben szaporodó termelőegységek szom­szédságában épül Kökös új óvodája, közelében pedig a sporttelep, mindkettő a községi tanács területén. Az alpolgármester elmondta: a két csoportnak tervezett óvoda épületére 2010-ben írt ki pályázatot a megyei tanfelügyelőség, ez a megyében épülő hat ilyen létesítmény egyike. A finanszírozást is az oktatási minisztériumon keresztül intézik. A kivitelező egy brassói cég, amely a munkálatot átadta egy kézdivásárhelyi alvállalkozásnak. Az óvoda jelenleg az unitárius egyház egyik épületében működik, amelyet visszakapott az egyházközség. Ha hinni lehet a kivitelezőnek, szeptemberben itt kezdhetik az új tanévet a kicsik. A sporttelep épületénél jobban haladtak a munkálatok, arra még a 7-es kormányrendelet kiírásakor pályáztak. Az utolsó belső simításokon dolgoznak, s a kivitelező sepsiszentgyörgyi cég szerint júliusban át tudják adni. Hamarosan elkészül a futópálya, a lelátóra már megérkeztek az ülőalkalmatosságok.
– Van-e igény itt erre? – kérdeztük.
– Kökösnek mindig volt focicsapata. Amióta itt folyik az építkezés, nem működik, de újraalakul, és be akarnak nevezni az őszi bajnokságra. Nálunk egyelőre erre van igény, mert a sportélet része a település életének.
Kökösben is, akár a megye sok községében, a ravatalozó építésével akad gond. 150 millió lejbe került a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki dokumentáció. Ha nem tudnak erre sikeresen pályázni a LEADER-programban, saját alapokból próbálják beszerezni az épületanyagot, s egyelőre pirosban elkészítik. Megtörtént már a lakossági hozzájárulás is, és meglepő módon tetemes összeg gyűlt össze a helybeliek által megvásárolt téglajegyekből. A ravatalozót a köztemetőben akarják felépíteni. Kökös község tagja a Progressio Helyi Akciócsoportnak, amelynek célja a LEADER uniós vidékfejlesztési program összehangolása a helyi közösség igényei­vel. A Progressio LEADER-irodájának munkatársai áprilisban tájékoztató gyűlést tartottak Kökösben.
Községnézőben meglátogattuk az egyik helyi termelőegységet. A Rotechim Kft. az egykori téesz egyik felújított épületében több mint tíz esztendeje működtet régi bútorokat felújító egységet: népi festett bútorokat, intarziás stílbútorokat, olyanokat restaurál, amelyeket kimondottan a külföldi piac igényel. Tizenhat munkásember keresi itt mindennapi kenyerét. A cég közepes nyereséggel dolgozik, biztosítja fennmaradását, és egy-egy szerényebb befektetésre is jut. Munkásait helyből és többnyire a környékről verbuválta, akik a le­per­gett évek alatt szak­ké­pesítésüket a munkahelyen szerezték, olyannyi­ra, hogy szakemberük van a festett bútorok restaurálására, új népi ornamentika készítésére is – tudtuk meg Dorin Feldioreanu egységfelelőstől.
Amikor Sánta Gyula polgármestertől az újdonságok felől érdeklődtünk, mosolyogva jegyezte meg: Kökös­ben most is a legfontosabb hír, hogy kevés a pénz községfejlesztésre, s egyre inkább az önerőre, a lakossági összefogásra, a helyi termelő cégek támogatására számítanak.
A községközpont ivóvízhálózata csak részben készült el. A település bejáratáig lefektetett fővezetéket már rácsatlakoztatták a megyeszékhely hálózatára, és felvittek egy tűzcsapot a településre. Folytatni szándékoznak a vízvezetést, de mert feleslegesen nem akarják feltörni a főút aszfaltburkolatát, az új vezetéknek csak olyan hosszúságban készítenek elő helyet, amennyi­re pénz van/lesz. Szennyvízhálózat létezik ugyan, de nem működik, felújításra-bővítésre szorul, s mi haszna, ha pénzhiány miatt időlegesen leálltak a derítőállomás építési-szerelési munkálatai is? Ennek folytatása jelenleg már nem az önkormányzat dolga, mert a pályázatokat a szolgáltatónak, jelen esetben az Aquacov megyei egyesületnek kell letennie. Várják tehát a jóakaratot – a dokumentációk az illetékesek asztalán.

Jönnek a belgák, lesz faluünnep
Huszonkét tagú belga cserkészcsapat járja Kelet-Európa tájait – tájékoztatott az alpolgármester –, s felajánlották, hogy szállás és étkezés fejében munkájukkal segítik a kiválasztott települést. Az önkormányzat örvend, hogy éppen Kököst választották. Július elsején érkeznek, tíz napig tartózkodnak a faluban. Két csapat lát munkához: egyik a helybeli református templomot cserepezi, a másik pedig a községi esővízcsatornát takarítja, teszi környezetkímélővé. Mondani sem kell, hogy a helybeli fiatalok is csatlakoznak a belgiumiakhoz. A községvezetők a vendégek szórakozására is gondoltak. Bizonyára ismerkedni szeretnének a környékkel, a közeli Brassó városával, a prázsmári erődtemplommal. Úgy szeretnék, hogy ebben az időszakban tartsa meg a két helybeli egyház az evangelizációs hetet, amelynek során a cserkészek ismerkedhetnének a helybeli fiatalokkal, tanulókkal.
A kökösi ifjak több alkalommal hallattak magukról. Az elmúlt években színjátszó cso­portot alakítottak, és sikerrel vettek részt Erdély- és Székelyföld-szerte kiírt vetélkedőkön, ahonnan elismerő oklevéllel, dicséretekkel, sőt, a legjobb női és férfi alakítás díjaival tértek vissza. Amiként azt Sánta Editke pedagógus, a mozgalom egyik lelke elmondta: időt és alkalmat talál arra, hogy ez év nyarán újra megalakítsa a szín­játszó csoportot. „Annak mi, fiatalok is nagyon örvendenénk” – jegyezte meg Molnár Sándor, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kele­men Főgimnázium végzős diákja, egykori szín­játszó, aki szívesen emlékezett eddigi sikereikre, és a mozgalmat több szempontból nagyon fontosnak tartja. Elmondta, a társulat a fiatalok kérésére verbuválódott, akik ilyenformán egymásra találtak, közös értékeket fedeztek fel, átértékelték kapcsolataikat.
A lepergett esztendők falunapi rendezvényein mindig tiszteletüket tették Kökös magyarországi testvértelepüléseinek küldöttségei. A Békés megyei Bucsával már régebbi kapcsolatokat ápolnak, másik testvértelepülésük a Veszprém megyei Olaszfalu. A bucsai testület úgy határozott, hogy kitűzik faluházukra a székely zászlót, amelyet a kökösiektől kaptak ajándékba. „Az elmúlt esztendők gyakorlatát-hagyományát folytatjuk – mondta Tăraş Silviu –, persze, pénzügyi meggondolásból is, hogy amennyi­ben lehet, a falunapi műsort a helybeliekre bízzuk, óvodások-iskolások, a fiatalok és nem utolsósorban a helybeli kórus lépjen fel a szabadtéri színpadon.” A falunap, melyet idén július utolsó szombatján, 27-én tartanak meg, valóban sikeres népünneppé szokott terebélyesedni.