Az Európai Parlament petíciós bizottsága hétfőn késő estébe nyúló zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a tárgyalt két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke terjesztette fel, és aláírta Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike is.
A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly, a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt. A petíciót jegyző Lomnici Zoltán úgy vélekedett, hogy a felvidéki magyarság napja volt Brüsszelben, mert mind a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a magyar Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.
Időt nyertek az állampolgársági kérdésben
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a beadványt, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, miszerint elveszíti a szlovák állampolgárságát, aki felveszi egy másik országét.
Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a brutalitás, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
Gubík László azt nyilatkozta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén.
Tabajdi Csaba, a magyar szocialista küldöttség vezetője, a bizottság tagja szerint a szlovák állampolgársági jogszabály aránytalan válasz, és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétes. A jelenlegi szlovákiai gyakorlat az emberi jogok súlyos megsértése. A magyar állampolgárságot is megszerzőket nemcsak állampolgárságuktól, de állandó lakhelyüktől, sőt, szerzett jogaiktól, nyugdíjuktól, egészségügyi ellátásuktól is megfosztják. Ez elfogadhatatlan a mai Európában. Tabajdi szerint a jelenlegi állapot nem nevezhető normálisnak, és úgy véli, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormány politikája túl konfrontatív ahhoz, hogy megoldást találjanak a kérdésben. A megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Szlovákiában annak érdekében, hogy rendeződjön a helyzet – hangsúlyozza Tabajdi Csaba, és egyértelművé teszi: ő maga is támogatta, hogy a petíciós bizottság tovább vizsgálódjon az ügyben.
Mészáros Alajos, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője szerint, amit meg lehetett tenni, azt megtették. Párttársa, Bauer Edit rámutatott, hogy bár egyes politikusok megpróbálták úgy beállítani, mintha az volna, de ez nem szlovák–magyar vita, a 433, állampolgárságától megfosztott ember többsége ugyanis nem magyar nemzetiségű, a legtöbben csehek.
Tőkés László EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést látott. Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban – hangsúlyozta a politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja. Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren – húzta alá a pártvezető.
Tovább foglalkoznak a Beneš-dekrétumokkal
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő beszámolt arról: a petíciós bizottság úgy döntött, hogy jogi állásfoglalást kér az EP jogi bizottságától és a belügyi, igazságügyi és állampolgári jogi szakbizottságtól is.
Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az EP jogi bizottságát, jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet – mondta el Bagó, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését. A petíciós bizottság azzal, hogy az alapjogi kérdésekben illetékes szakbizottságtól is állásfoglalást kér, mintegy beismerte, nagy valószínűséggel alapjogok sérülnek Szlovákiában – vélekedett Bagó Zoltán. A politikus elmondta, Szlovákia nagykövete az ülésen arra hivatkozott, hogy a pozsonyi parlament határozata pusztán politikai nyilatkozat, a képviselő ugyanakkor rámutatott, egy ilyen határozat jogforrás, a vitatott Beneš-dekrétumokra pedig mind a mai napig bírósági ítéletek hivatkoznak Szlovákiában. Bagó Zoltán szerint ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha a kérdéses határozatokat Szlovákia eltávolítja jogrendjéből. Bagó Zoltán felidézte José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének az ügyben megfogalmazott álláspontját, amelynek értelmében Szlovákiának kutyakötelessége volna eltávolítania jogrendjéből azokat a jogszabályokat, amelyek még a csatlakozás előtt születtek, és ellentétesek az Európai Unió alapjogi chartájával. Bagó Zoltán fontosnak tartotta kiemelni: a petíció nem a szlovák államiságot kérdőjelezi meg, vagy az annak alapját jelentő dekrétumok mindegyikét, hanem azt a tizennégyet kifogásolja, amelyek szerintük ellentétesek az uniós joggal.
Tabajdi Csaba kijelentette: elfogadhatatlan az, hogy Szlovákia 2007-ben az Európai Unió tagállamaként megerősítette a magyar és német nép kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokat, amelyek több ponton is sértik az uniós alapértékeket. A szocialista politikus úgy véli, hogy a Beneš-dekrétumok közül több ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével és a kollektív bűnösség tilalmával. A 143 rendelet a szlovák és a cseh államiság alapját képezi, de közülük tizenhárom a Szlovákiában élő magyarokra máig ható érvénnyel tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Tabajdi szerint ezeket haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni, és a jogsértések áldozatait a szlovák államnak meg kellene követnie az okozott sérelmekért.
Juhász Imre alkotmánybíró azt nyilatkozta: egyfajta katarzisként élte meg a bizottság döntését. Mint fogalmazott: rosszak voltak az előjelek, a petíció ellenzői, akik nagyon szerették volna elérni, hogy a kérdés lekerüljön a napirendről, szervezettebbek voltak, mint korábban, viszont akik a petíció napirenden tartása mellett érveltek, meggyőzőbb érveket tudtak felhozni.
