Európai ParlamentNapirenden maradnak a magyar ügyek

2013. május 29., szerda, Világfigyelő

Az Európai Parlament petíciós bizottsága hétfőn késő estébe nyúló zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a tárgyalt két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke terjesztette fel, és aláírta Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike is.

A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly, a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt. A petíciót jegyző Lomnici Zoltán úgy vélekedett, hogy a felvidéki magyarság napja volt Brüsszelben, mert mind a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a magyar Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.


Időt nyertek az állampolgársági kérdésben
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a beadványt, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, miszerint elveszíti a szlovák állampolgárságát, aki felveszi egy másik országét.
Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a brutalitás, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
Gubík László azt nyilatkozta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén.
Tabajdi Csaba, a magyar szocialista küldöttség vezetője, a bizottság tagja szerint a szlovák állampolgársági jogszabály aránytalan válasz, és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétes. A jelenlegi szlovákiai gyakorlat az emberi jogok súlyos megsértése. A magyar állampolgárságot is megszerzőket nemcsak állampolgárságuktól, de állandó lakhelyüktől, sőt, szerzett jogaiktól, nyugdíjuktól, egész­ségügyi ellátásuktól is megfosztják. Ez elfogadhatatlan a mai Európában. Tabajdi szerint a jelenlegi állapot nem nevezhető normálisnak, és úgy véli, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormány politikája túl konfrontatív ahhoz, hogy megoldást találjanak a kérdésben. A megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Szlovákiában annak érdekében, hogy rendeződjön a helyzet – hangsúlyozza Tabajdi Csaba, és egyértelművé teszi: ő maga is támogatta, hogy a petíciós bizottság tovább vizsgálódjon az ügyben.
Mészáros Alajos, a szlovákiai Ma­gyar Közösség Pártja EP-képviselője szerint, amit meg lehetett tenni, azt megtették. Párttársa, Bauer Edit rámutatott, hogy bár egyes politikusok megpróbálták úgy beállítani, mintha az volna, de ez nem szlovák–magyar vita, a 433, állampolgárságától megfosztott ember többsége ugyanis nem magyar nemzetiségű, a legtöbben csehek.
Tőkés László EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést látott. Valahol érzékelik az Eu­rópai Parla­mentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban – hangsúlyozta a po­litikus, aki szerint például az Euró­pai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fe­jezi ki.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja. Szlo­vákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren – húzta alá a pártvezető.


Tovább foglalkoznak a Beneš-dekrétumokkal
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő beszámolt arról: a petíciós bizottság úgy döntött, hogy jogi állásfoglalást kér az EP jogi bizottságától és a belügyi, igazságügyi és állampolgári jogi szakbizottságtól is.
Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az EP jogi bizottságát, jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet – mondta el Bagó, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését. A petíciós bizottság azzal, hogy az alapjogi kérdésekben illetékes szakbizottságtól is állásfoglalást kér, mintegy beismerte, nagy valószínűséggel alapjogok sérülnek Szlovákiában – vélekedett Bagó Zol­tán. A politikus elmondta, Szlová­kia nagykövete az ülésen arra hivatkozott, hogy a pozsonyi parlament határozata pusztán politikai nyilatkozat, a képviselő ugyanakkor rámutatott, egy ilyen határozat jogforrás, a vitatott Beneš-dekrétumokra pedig mind a mai napig bírósági ítéletek hivatkoznak Szlo­vákiában. Bagó Zoltán szerint ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha a kérdéses határozatokat Szlovákia eltávolítja jogrendjéből. Bagó Zoltán felidézte José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének az ügyben megfogalmazott álláspontját, amelynek értelmében Szlovákiának kutyakötelessége volna eltávolítania jogrendjéből azokat a jogszabályokat, amelyek még a csatlakozás előtt születtek, és ellentétesek az Európai Unió alapjogi chartájával. Bagó Zoltán fontosnak tartotta kiemelni: a petíció nem a szlovák államiságot kérdőjelezi meg, vagy az annak alapját jelentő dekrétumok mindegyikét, hanem azt a tizennégyet kifogásolja, amelyek szerintük ellentétesek az uniós joggal.
Tabajdi Csaba kijelentette: elfogadhatatlan az, hogy Szlovákia 2007-ben az Európai Unió tagállamaként megerősítette a magyar és német nép kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokat, amelyek több ponton is sértik az uniós alapértékeket. A szocialista politikus úgy véli, hogy a Beneš-dekrétumok közül több ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével és a kollektív bűnösség tilalmával. A 143 rendelet a szlovák és a cseh államiság alapját képezi, de közülük tizenhárom a Szlovákiában élő magyarokra máig ható érvénnyel tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Tabajdi szerint ezeket haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni, és a jogsértések áldozatait a szlovák államnak meg kellene követnie az okozott sérelmekért.
Juhász Imre alkotmánybíró azt nyilatkozta: egyfajta katarzisként élte meg a bizottság döntését. Mint fogalmazott: rosszak voltak az előjelek, a petíció ellenzői, akik nagyon szerették volna elérni, hogy a kérdés lekerüljön a napirendről, szervezettebbek voltak, mint korábban, viszont akik a petíció napirenden tartása mellett érveltek, meggyőzőbb érveket tudtak felhozni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 564
szavazógép
2013-05-29: Közélet - :

Sikeres diáknap Baróton

A Baróti Szabó Dávid Középiskola diáktanácsa diáknapot szervezett múlt pénteken. A 2001-től kezdődően minden évben megtartott eseményen diákigazgatót választanak, idén az osztályok mintegy harminc versenyszámban mérték össze tudásukat, győztest is avattak, de leglényegesebb az volt, hogy mindannyian jól érezték magukat, ráadásul többeket meg tudtak szólítani, mint az elmúlt években – vallották a szervezők.
2013-05-29: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

A hangsúly a nemzetpolitikai kérdéseken
Nagyon hangsúlyosan fog megjelenni a magyar diplomáciában a külhoni magyarok életét befolyásoló négy téma: az állampolgárság, a területi közigazgatás, a nyelvi jogok és a szimbólumhasználat, valamint az oktatás kérdése – közölte a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Ál­landó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának ülése után tegnap.