A hangsúly a nemzetpolitikai kérdéseken
Nagyon hangsúlyosan fog megjelenni a magyar diplomáciában a külhoni magyarok életét befolyásoló négy téma: az állampolgárság, a területi közigazgatás, a nyelvi jogok és a szimbólumhasználat, valamint az oktatás kérdése – közölte a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának ülése után tegnap.
Németh Zsolt az állampolgárságról elmondta, hogy a jövőre esedékes magyarországi választásokon a külhoniak regisztrációja és választási részvételének gördülékeny lebonyolítása számos intézkedést fog hozni. Ebbe illeszkedik például a konzuli szolgálat fejlesztése is – tette hozzá. A közigazgatásról szólva hangsúlyozta, hogy több szomszédos országban napirenden van vagy napirendre kerülhet a területi közigazgatás reformja. Úgy vélte, a határon túli magyarok számára nem mellékes, milyen közigazgatási egységek jönnek létre, elvonnak-e jogokat a helyi vagy megyei önkormányzatoktól, vagy több jogkört kapnak. A nyelvi jogok és a kisebbségek szimbólumhasználatáról Németh Zsolt megemlítette, a Máért szakbizottsága megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban a felhevült székelyzászló-háború gyakorlatilag győzelemmel végződött. A nyelvhasználattal kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte, hogy regionálisan hivatalos nyelvvé fog-e válni Romániában a magyar nyelv, ahogy az RMDSZ kezdeményezte, Ukrajnában pedig végrehajtják-e az erről szóló törvényt. Az oktatásról szólva szintén a törvény végrehajtásának fontosságát emelte ki Románia esetében.
Egyeztetés a kisebbségek helyzetéről
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap hivatalában fogadta Cristian David külhoni románokért felelős minisztert. A tárgyaláson a két országban, illetve a diaszpórában élő magyar és román közösségek helyzetéről egyeztettek. Semjén Zsolt és Cristian David megállapodtak arról, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak, és megbeszéléseket folytatnak e témákban – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Csángó körkép Brüsszelben
Tegnap Brüsszelben az Európai Parlamentben is bemutatták Tytti Isohookana-Asunmaa egykori finn kulturális miniszternek a csángókról írt, Csángó körkép című könyvét, melyet múlt év szeptemberében a siófoki Finnugor Népek VI. Világkongresszusán méltattak. A könyvbemutatót szervező Tőkés László EP-képviselő úgy vélekedett, hogy ma Romániában etnikai és vallási asszimiláció is zajlik, a csángók esetében pedig a vallást is az asszimiláció érdekében igyekeznek felhasználni. A román magyarellenes politika továbbra is fenyegeti a magyar nyelv csángó dialektusát, a világ legarchaikusabb magyar nyelvváltozatát – szögezte le. Az egykori finn miniszter könyvét rendkívülinek nevezte, mert – mint fogalmazott – külföldiek nem szoktak érdeklődni ilyen apró kisebbségek iránt. Tytti Isohookana-Asunmaa elmesélte, azért vállalkozott a könyv megírására, mert barátai kérték, hogy ha már annyit mesél a csángók között eltöltött időről, az utazásairól és az élményeiről, akkor írja meg azt könyvben is. Ez nem csak történelemkönyv, útikönyv, néprajzkutatás vagy emlékkönyv, ez minden – hangsúlyozta a finn politikus, hozzátéve, hogy a saját történetét, véleményét és emlékeit igyekezett papírra vetni. Nyisztor Ilona népdalénekes elmondta: kettő helyett ma már 26 faluban tanulhatnak a gyerekek magyar anyanyelvükön, és egyre többen írnak és olvasnak is magyarul. Sajnálatosnak nevezte, hogy otthon a szülők egyre több családban inkább románul szólnak gyerekeikhez. Márton Attila lészpedi tanító elmagyarázta, hogy a gyerekekkel azt kell érzékeltetni: csángónak lenni nem egyenlő a lemaradással és a szegénységgel. A helyi dialektust kell megőrizni a lehető legérintetlenebb formában, mert az az érték – tette hozzá.
