Sikó Barabási Sándor, a megyei élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi hivatal vezetője szerint a rókák nem idén telepedtek be a városba, öt családról már két-három éve tudnak, és nem olyan kirívó jelenség: nyugati nagyvárosokban is élnek rókák, Zürichben ötszáznál több családot számoltak össze. Az ok mindenütt ugyanaz: az új építkezésekkel egyre jobban beszűkül az életterük, és a megmaradt területeken is egyre többen zavarják őket. Errefelé még újdonságnak számítanak a tömbházak között, de a kóbor kutyáknál jóval kisebb veszélyt jelentenek az emberre és a háziállatokra (kivéve persze a majorságot, amelyet több udvaron megdézsmáltak, de ez egy jól záró ketreccel megelőzhető), mert kerülik a velük való találkozást. Egy veszett róka terjesztheti a fertőzést karmolással vagy harapással, ezért nem kell ráuszítani a házőrzőnket, és megdobálni vagy a befogásával próbálkozni is fölösleges; csapdát állítani pedig egyenesen törvényellenes. A városvezetés már kezdeményezte a rókák kilakoltatását, ám a főállatorvos szerint elég esélytelen ez a küzdelem, mert a kábító lövedékkel elaltatott, majd erdőbe költöztetett ravaszdik úgyis visszajönnek, vadászni pedig lakott területen belül semmilyen állatra nem szabad. Az önkormányzat indokolt esetben elhatározhatja a tilalom részleges feloldását, de jelenleg nincs járványveszély, az elmúlt évben egyetlen veszett állatról sem tudnak a megyeszékhelyen. Ijedtségre, aggodalomra tehát semmi ok, a rókák normális körülmények között nem támadnak sem a kisgyermekekre, sem az öregekre, a hatóságok is figyelik őket; valós segítséget az jelentene a hívatlan vendégek kitessékeléséhez, ha a kotorékjaikat sikerülne felfedezni. (demeter)