A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság (EB). Az ajánlást tegnap tette közzé az EB. A bizottság úgy ítéli meg, Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya – áll a dokumentumban.
A bizottság által tett javaslat az eljárás kilenc évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is: a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.
A bizottsági javaslat arra is emlékeztet, hogy Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban levő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé. A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.
Javulhat a megítélés
Kedvezőbb befektetői megítélés alá eshet Magyarország annak köszönhetően, hogy az ország kilenc év után kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, egy éven belül fel is minősíthetik az országot a hitelminősítők – vélik elemzők.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, a magyar gazdaság helyzetén közvetlenül nem, csak közvetetten, a piac stabilizálásán keresztül segít. Kifejtette: az országot sok szempont alapján ítélik meg, és ez egy fontos tényező ebből a szempontból, hiszen a döntés azt jelzi, hogy az EB megítélése szerint Magyarországon idén és jövőre is 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány, vagyis hogy az ország költségvetési helyzete stabil. A mostani döntés abban is segíthet Török Zoltán szerint, hogy Magyarországot felminősítsék a következő egy éven belül.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint a bejelentés a következő hetekben az országról alkotott kép árnyalását jelentheti majd azok számára, akik messzebbről nézik Magyarországot. Ehhez a nemzetközi háttér és pozitív adatok is hozzájárulhatnak. Kondrát Zsolt kiemelte, hogy a döntésnek alapvetően kedvező hatása lehet a következő hónapokban. A szakértő szerint nem biztos, hogy a döntés az árfolyam további erősödését jelenti, hiszen azt a kamatcsökkentések korlátozzák. Prognózisa szerint idén és jövőre is 3 százalék lesz a költségvetési hiány. Arra a kérdésre, hogy lesz-e választási költségvetés, kifejtette: a rezsicsökkentés már ennek minősül, nem kerül sokba, de hatásos. Elképzelhető, hogy ha lesz költekezés, akkor lesz bevétel hozzá, és a kormány figyel majd arra, hogy ne lógjon ki a lóláb – mondta az elemző.
Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése rövid távon mindenképpen jó hír a hazai tőkepiacnak. „A továbbiakban azonban a Fed várható szigorítása miatt a feltörekvő devizáknál tapasztalt gyengülés jellemezheti a forintot is, ezért újra előtérbe kerülhetnek a devizabefektetések” – nyilatkozta. Ugyanakkor megjegyezte: a végső, júniusi döntést követően a tőkepiacok és a hitelminősítők is azt fogják figyelni, hogy az elmúlt egy-két évben jellemző költségvetési fegyelem fennmarad-e, ennek függvényében fog változni Magyarország külső megítélése.
A szegények fizették meg
Az MSZP jó hírként értékeli a Magyarországgal szembeni európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére irányuló javaslatot. A szocialisták szerint azonban ennek árát az elmúlt három évben a szegények fizették meg. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatóján azt mondta: azért is fontos a deficiteljárás megszüntetése, mert nem negyedévente, hanem évente kellene egyeztetni az Európai Unióval a gazdaságpolitikai intézkedéseket, ami nagyobb mozgásteret ad a kormánynak. Hozzátette: a döntés bizonyítja, hogy az EB számok alapján, részrehajlás nélkül határoz a tagállamok gazdasági-pénzügyi mutatóinak megítélésekor. Szerinte a javaslat csattanós válasz azoknak, akik azt állítják, a különböző uniós testületek utaznak Magyarországra. Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás újraindulhat, ezért a kormány a választási kampány közeledtével sem kezdhet költekezésbe – hívta fel a figyelmet. Az MSZP-s politikus azt is hangsúlyozta, hogy a kormány három év alatt 3000 milliárd forintos megszorítást hajtott végre, döntően a szegények rovására azért, hogy megszűnjön az országgal szembeni hiányeljárás. Úgy fogalmazott: az áldozatvállalásból nem vették ki a részüket a 16 százalékos jövedelemadó előnyeit élvező kormánytagok, „az orbáni focipályákon vonagló milliárdosok” és általában azok a gazdag emberek, akiktől ez elvárható lett volna. Szanyi Tibor azt is kijelentette, hogy a Magyarországgal szembeni deficiteljárás már 2011-ben megszűnhetett volna, csakhogy „a magyar emberek pénzének egy igen nagy hányadát elvitte a cica, egész pontosan a Simicska nevű macska”. Arra a kérdésre, hogy – miután a szocialista kormányok a megszorítások ellenére sem tudták 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt – gratulál-e az Orbán-kormánynak a teljesítményéhez, Szanyi Tibor úgy felelt: az embereknek gratulál, amiért kibírták.
Felállhat a szégyenpadról
Magyarország felállhat arról a szégyenpadról, ahová a Gyurcsány–Bajnai-kormányok ültették – nyilatkozta Puskás Imre, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke sajtótájékoztatóján. Az EB elismerte Magyarország teljesítményét, a magyar kabinet erőfeszítéseit, ez pedig mindannyiunk sikere – mondta a kormánypárti politikus. A bizottság döntése feljogosítja a kormányoldalt arra, hogy úgy számoljon: Magyarország már idén is gazdasági növekedést fog produkálni – tette hozzá. Úgy fogalmazott: Magyarország azért került korábban szégyenpadra, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormányok olyan gazdaságpolitikát folytattak, amely miatt az ország képtelen volt teljesíteni az uniós hiánykövetelményt, és súlyosan eladósodott. Ezzel szemben a jelenlegi kabinet ideje alatt csökkent az államadósság mértéke, és három százalék alatt maradt az államháztartás hiánya – hangsúlyozta, megjegyezve: a Magyarországnak kedvező brüsszeli javaslat úgy született, hogy a kormány eközben sosem az emberek pénztárcájába nyúlt. A túlzottdeficit-eljárás ügyében tett ellenzéki reagálásokat a fideszes bizottsági alelnök úgy értékelte, hogy az ellenzéki nyilatkozatok színvonala azt a teljesítményt mutatja, ahogyan a 2002–2010 közötti kormányzásuk alatt is teljesítettek.
Az EB öt tagország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia esetében javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű – GDP-arányosan három százalék fölötti – költségvetési hiány miatt ellenük folyó eljárást. A legrégebben – 2004-es EU-csatlakozása óta – Magyarországgal szemben folyt ilyen eljárás, amelyet a másik négy ország ellen 2009-ben indítottak meg. Az EB azt is javasolta, hogy Málta ellen ismét induljon túlzottdeficit-eljárás. Jelenleg a huszonhét uniós tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A hét kivétel Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Málta, Németország és Svédország.
