Egyszer a magyar ember egy kerek vizesgödröt ásott az udvarában. Arra vetődött a német, s kérdezte:
– Mit ás kend, atyafi?
– Vízigödröt – mondotta a magyar ember.
– Gut, gut – mondta a német.
– Nem kút ez – mondta a magyar ember –, hanem vízigödör.
– Gut, gut – mondotta ismét a német.
– Hát ha kút, legyen kút – mondotta a magyar ember.
Így lett a vizesgödörből kút.
