A teljesen felújított István Dániel-féle kúria átadási ünnepségén a könyvtárkeresztelő mellett az épület homlokzatán a névadó tiszteletére domborműves emléktáblát is avattak. A bronzból készült dombormű Vargha Mihály szobrászművész alkotása. Sylvester Lajos ma lenne 79 éves.
A déli harangszó után több száz fős tömeg gyűlt össze a községi könyvtár épülete előtt. „Emberségről példát, vitézség­ről formát – Balassi Bálintnak a végvári vitézeket megéneklő verse e sokat idézett sora négy és fél évszázad alatt mit sem vesztett jelentőségéből. Em­ber­ségről példát, vitézségről formát adó emberekre min­den népnek szüksége van, a magyarnak – történelmünk igazolja – kétszeresen” – indította beszédét Szász Imola tanítónő.
„Sylvester Lajos ilyen volt: cselekvő és cselekvésre késztető ember, végvári vitézként népéért minden időkben, minden körülmények között nemcsak tenni akaró, de tenni is tudó. Tettel, szóval, írással. Sylvester Lajos élete példa, életműve tartalommal csordultig telített forma. Sylvester Lajos a múltra építette a jövőt. Arra a múltra, melyet elvenni tőlünk nem lehet, arra a múltra, melyet – és ezt itt, szülőfalujában tanulta meg – ápolnunk és továbbadnunk mindannyiunk kötelessége” – mondotta Szász Imola tanítónő, az ünnepség ceremóniamestere. Babos-Szélyes Margit előadóművész elénekelte a Tatros partján című népdalt, Sylvester Lajos kedvenc nótáját, majd Bölöni Dávid polgármester mondott ünnepi beszédet. „A községi könyvtár a mai naptól nevet, méltó nevet visel, s talán ha a könyvtárnak mint intézménynek új lesz ez a név, de számunkra, csernátoniak számára nem az, hiszen Syl­vester Lajos neve összeforrott a könyvekkel, az irodalommal, az újságírással, a színházzal, Al­sócsernátonnal. Sylvester Lajos felelősnek érezte magát a gondolat minősége és a magyar nemzet sorsáért. Nemcsak Háromszék, hanem szülőfaluja is nagyon sokat köszönhet neki, ilyen például a múzeum intézménye, a Bod Péter-, Végh Antal- és Rákossy Árpád-mellszobor” – mondotta többek között a község első embere. Az emléktáblát a névadást kezdeményező Haszmann Pál és Syl­vester Lajos leánya, Sylvester Anna leplezte le, majd Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke mondott rövid ünnepi beszédet. Sylvester Lajos érdemeit méltatva, azt emelte ki, hogy „olyan ember volt, aki egész életében megtette, amit ígért, és sokszor annál is többet, hiszen élete derekán olyan idők jártak, amikor nehéz volt megtenni, amit meg kellett tenni”. Nemes Levente Jászai Mari-díjas színművész Sylvester Lajos 1982-ben írt, Üzenet a múltból című tárcáját olvasta fel. A beszédek sorát Haszmann Pál rövid megemlékezése zárta. „Minden tollvonásával a gyengélkedő, betegeskedő nemzettudat gyógyításán fáradozott, hogy végre dobja el az istápot és egyenesedjen ki a magyar is a Kárpát-medencében. Írásaiban bátorságot adott a bátraknak, biztatást a csüggedőknek és a kétkedőknek. Hány és hány írásában emelte fel szavát a történelemhamisítás, a reánk erőltetett idegen példaképek ellen, a hamis ideológiák ellen” – hangsúlyozta a tájmúzeum nyugalmazott vezetője. Ezután regrutanóták csendültek fel a férfidalárda előadásában, az énekeket tárogatón Mike Barna kísérte. A Sylvester Lajos Községi Könyv­tár avatószalagját Bölöni Dá­vid és Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vágta el. Áldást mondott Takács Lajos református lelkipásztor, az épületet Bíró Nándor Alfonz római katolikus plébános szentelte meg. Az alkalomra Kovászna Megye Tanácsa Váry O. Péter újságíró szerkesztésében húszoldalas, képekkel illusztrált emlékfüzetet jelentetett meg, mely Sylvester Lajos életrajzát és egy, a családjáról, szülőfalujáról szóló írását tartalmazza, amit az ünnepségen részt vevők ajándékba kaptak.