Az elmúlt hét kétségtelenül legfontosabb belpolitikai híre, hogy Magyarország öt másik uniós tagállammal együtt kikerül a túlzott deficiteljárás alól. Magyarország esetében – ellentétben a másik öt érintett országgal – nem is volt szükség a követelmények és elvárások „felpuhítására”, matematikai döntés született, ugyanis az ország tartotta és tartja a háromszázalékos hiánycélt. A túlzott deficiteljárás alól való kikerülés növeli a magyar gazdaság mozgásterét.
* Varga Mihály gazdasági miniszter a döntést üdvözölve a Népszabadságnak adott interjúban kifejtette, hogy a hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedésekről is döntöttek, hiszen nem kockáztathatták az 500 milliárd forint értékű uniós támogatások elvesztését. Magyarország a döntés után könnyebben juthat a kohéziós alapokhoz. Kitért arra is, hogy 2013-ban és 2014-ben olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely csökkenti az államadósság szintjét. Arra a kérdésre, hogy várható-e a közeljövőben az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, Varga azt válaszolta: nem, ez hosszú távú cél, hirtelen nem tudnák pótolni 600 milliárd forint kiesését a költségvetésből. Sok múlik azon, hogy mikorra mozdul ki a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú európai és főként németországi piac a jelenlegi, recesszió közeli állapotából. „Minél kevesebb hiányt szeretnénk elérni – mondta a miniszter. – Szeretnénk eljutni oda, hogy hiány nélküli költségvetéssel zárjunk egy évet.” Reméli ugyanakkor, hogy a nagy hitelminősítő intézetek is lépnek, hiszen a magyar gazdaság továbbra is a „bóvli” kategóriában van. * Szombaton egy osztrák lapnak adott interjúban Vivien Reding, az Európai Bizottság alapjogokért, igazságügyi és állampolgári kérdésekért felelős biztosa újra élesen támadta Magyarországot, felróva az alkotmány folyamatos megsértését. „A jogállamisággal – jelentette ki – nem lehet viccelni, az alkotmány nem játékszer, amelyet pár hónaponként kétharmados többséggel a parlamentben újra meg újra meg lehet változtatni.” Reding kijelentette, hogy „a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött az Európai Bizottság határokon átnyúló illetékessége, némely reagálások tehát jóval keményebbek, mint korábban. Amit Magyarország esetében teszünk, nem elegendő, és ez vonatkozik más országokat is érintő, más lehetséges esetekre is. Hatékonyabb eszközökre lenne szükség ahhoz, ne csak a szerződésszegési eljárásokra támaszkodhassunk.” * A kérdésre, hogy fokozható-e Brüsszel legmagasabb szintjein a politikai nyomás, Reding úgy válaszolt: annak megállapításához, hogy a magyar alapszerződés vitatott hetedik cikkelye alapján fennáll-e az alapvető értékek megsértésének a veszélye, a tagállamok négyötödének egyetértésére és az Európai Parlament kétharmados jóváhagyására van szükség. Ezért közbülső eszközök kellenének, hogy ne csak a szavazati jog megvonásával és a kizárással lehessen büntetni a renitens tagállamokat – magyarázta. * Folytatódott a Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének szappanoperája. A Magyar Nemzet közölte a Bolíviában meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores mostanában előkerült vallomását arról, hogy neki a hangfelvételt egy Gyuri nevű, a pártállam III/II-es ügyosztályánál dolgozó, volt állambiztonsági tiszt adta át, és ő juttatta el a médiához. Mint ismert, a beszéd először a Kossuth rádióban hangzott el, óriási vitát kavart, s Gyurcsány későbbi bukásához és végzetes népszerűségvesztéséhez vezetett.
