Belföldi hírek

2013. június 11., kedd, Belföld

Támogatás két részletben
Idén több erdélyi magyar óvodás és iskolás számára igényelték a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatást, mint az elmúlt évben – mondta el egy tegnapi csíkszeredai sajtótájékoztatón Burus-Siklódi Botond, a pályázati programot lebonyolító Romániai Magyar Peda­gógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke.

 Ismertette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága által a múlt héten hozott döntést, amely szerint a megpályázott 22 400 forint helyett egyelőre csak 17 200 forintnyi támogatást nyújtanak, és a pályázók megértését kérte a kialakult helyzet miatt. Elmondta, azt ígérték, és ő is reméli, hogy év végéig a fennmaradó összeget is megkaphatják a sikeres pályázók. Kijelentette, ehhez nem kell új pályázatot benyújtani. A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke hozzátette: ha nemzetben gondolkodunk, akkor a nemzetrészeknek is segíteniük kell, ha az anyaország nehéz helyzetben van. Most az árvízi védekezésben való részvétellel vagy adományokkal lehet segíteni, vagy azzal is, hogy az erdélyi magyar szülők megértően viszonyulnak az intézkedéshez.

Románia segítséget nyújtana
Nem vagyunk mi a leggazdagabb ország, de úgy látom, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk – ajánlotta fel segítségnyújtási szándékát az árvízzel kapcsolatos gondok kezelésében Magyarországnak tegnapi értekezletén Victor Ponta. A miniszterelnök az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs ülésén arra kérte Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjék magyar kollégájánál, hogy szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. A vízügyi hatóság vezetője szerint a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra, a hatóságok csak a Bukarest–Konstanca autópályáért aggódnak.

Elriasztó érettségi
Elriasztotta a maturandusokat a szigorú érettségi vizsga: minden ötödik végzős diák nem iratkozott fel a tegnap megkezdődött érettségire – derült ki az oktatási minisztérium által közölt adatokból. Király András, az oktatási minisztérium államtitkára ismertette, idén 187 800 végzős diák szerepelt a nyilvántartásban, akik közül 148 ezren jelentkeztek vizsgára. Az érettségire jelentkezők száma kiegészül 40 ezer diákkal, akik az előző években kerültek ki az iskolapadokból. Ez azt jelenti, hogy majdnem ugyan­annyian fognak érettségizni, ahányan az idén elvégezték a középiskolát, de az idei maturandusok mintegy 20 százaléka nem vállalta a megméretést. Király András szerint ennek magyarázata, hogy egyrészt a diákok és a szülők is rájöttek arra, nem csak formalitás az érettségi, másrészt az iskoláknak és a tanároknak sem volt kellemes a nagy bukási arány, ezért elmagyarázták azoknak a diákoknak, akiknek kellett, hogy most még nincsenek felkészülve, és esetleg az őszi pótérettségin próbálkozzanak. Az idei, mintegy 7500–8000 magyar végzős diák közül 6700-an iratkoztak fel az érettségire, ami azt jelenti, hogy az országos átlaghoz képest a magyarul tanuló fiataloknak valamivel nagyobb aránya vállalta a próbatételt – emelte ki az államtitkár.

Pontának felrótták
Először látogatott hivatalosan Németországba Victor Ponta miniszterelnök a tavalyi belpolitikai válság óta, a vizit fő célja a kormányfő szerint a gazdasági kapcsolatok fellendítése. A miniszterelnök azt is fontosnak tartotta, hogy Románia újfent bebizonyítsa Németországnak, Francia­országnak és a többi nyugati partnerének: stabil, komoly és erős ország. Ponta indulása előtt kijelentette, azt szeretné, hogy Románia is váljon a térségben Európa olyan komoly partnerévé, mint Lengyelország, hiszen megvan erre a képessége. Fogadtatása viszont nem volt pozitív, a németországi üzletemberek felrótták a miniszterelnöknek az autópályák hiányát, a nehézkes bürokráciát és a kifizetések elmaradását, mint jelezték Pontának, a román állam százmillió euróval adós a német cégeknek. A miniszterelnök beismerte, Romániának jelenleg nem a legjobb a megítélése alkalmazóként, hozzátette azonban, a „történelmi adósságok” törlesztésére idén nyolcszázmillió eurót különítettek el, céljuk, hogy minden kifizetést napirendre hozzanak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2013-06-11: Közélet - Kuti János:

Nagy falat (A múlt hét)

Jobbnál jobb és többnél több javaslat kerül az alkotmányozó bizottság elé. Természetesen, nem kerülhet minden bele az alkotmányba, mert akkor az olyan hosszú lenne, mint egy folytatásos regény. Mivel nálunk elég kevesen olvasnak, a népnek nem lenne türelme tanulmányozni a hosszú alkotmány szövegét, és ezért veszélybe kerülne az erről szóló népszavazás is, mert tárgyismeret hiányában kevesen mennének el szavazni.
2013-06-11: Belföld - :

Hírsaláta

FÖLDRAJZTUDÓSOK RÉGIÓSÍTÁSI JAVASLA­TA. Tíz közigazgatási régió kialakítását javasolja a Romániai Földrajz Társaság. A tervezet szerint Maros megye az Észak-Erdélyi régióhoz tartozna Hargita, Kolozs és Beszterce-Naszód megyével közösen, és Kolozsvár lenne a régióközpont. Kovászna megye pedig a Dél-Erdélyi régióba kerülne, Brassó, Szeben, Fehér és Hunyad megyével együtt. A Romániai Földrajz Társaság régiósítási javaslata kidolgozásakor a megyék és települések innovációs képességét, illetve a fejlesztés fenntarthatóságát vette alapul. A társaság a tervezetét továbbította a kormánynak és a parlamentnek is. (Erdély FM)