Nem a népszámlálás hivatalos adatai, hanem a helyi hatósági, akár egyházi adatok eligazítóak az egykor gazdag történelmi nagyközség etnikai változásaiban. Aki látni akarja a borosnyói valóságot, kopogtasson be a központi iskolába. Nagy Csongor testnevelő tanár, igazgató – aki a községi tanács tagja is – világosított fel a település jelenlegi helyzetéről.
Együtt a roma közösséggel
– Öt iskola tartozik még hozzánk: Feldobolyból, Lécfalváról, Kisborosnyóról, Várhegyről és Cófalváról. Összesen 390 gyerek jár óvodába és gimnáziumba, akinek oktatását-nevelését harminchat felkészült, aránylag fiatal pedagógus biztosítja, többségük ingázó. Havonta szinte 4000 lej ingapénzt fizet nekik az önkormányzat. Egy részét már megkapták, hamarosan kiegészül ez a nyári periódus költségeivel. A tanulókat saját autóbusszal szállítjuk, így az ő bérletpénzük nem okoz gondot.
– Mennyire ingadozó a tanulólétszám?
– Esett. 2000-ben, amikor idejöttem, 472 tanuló járt iskolába. Jelentős a lemorzsolódás mind a magyar, mind a roma szülők gyerekeinél. A külföldi munkáról november elején hazaérkező roma családok gyerekei gyakran megismétlik az osztályt, mert nem tudják bepótolni a lemaradást. De ha meghaladják életkorukat, nem írathatjuk vissza az iskolába. Így az alsó és felső tagozaton is működik már összevont osztályunk. Az eredmények mellett bajok is adódnak, sajnos, gyerekhiány miatt a cófalvi elemi iskolát fel kell számolnunk: két óvodás és hét elemista van, néhányukat Barátosra viszik a szülők, a többieket ide hozzuk, a központi iskolába. Az eredmények lényegesen javultak az iskolán kívüli programjainknak köszönhetően (délutáni romaoktatás, Gyere iskolába stb.), felújítottuk az elemi iskola különálló épületét, a kisborosnyói romatelepen két fúrásból tisztálkodásra és ivásra alkalmas vizet biztosítottunk. Szorgalmasak a tanulóink, jó eredményekkel vettek részt a versenyeken. A tizenhárom nyolcadikosból családi okok miatt csak egy tehetséges roma kislány nem tudja folytatni tanulmányait. Tanulóink 68 százaléka magyar anyanyelvű roma. Talán éppen Nagyborosnyó az a hely, ahol tapasztalható a helyi romaintegráció alakulása. Gyerekeink már óvodás kortól együtt vannak a roma gyerekekkel, barátkoznak, egymás mellett ülnek a padokban, nincs különbség magyar és roma között. Utóbbiak gondozottak, a tanulásban is eredményesen versenyeznek.
A nagy elődhöz méltóan
Az igazgató azt is elmondta, hogy az iskolák épületeivel sokat bajlódnak. Az eltelt esztendők alatt többször pályáztak, eddig összesen 1,6 millió lej értékben eszközöltek beruházásokat az iskolahálózatban. Látogatásunk idején a zágoni Bagoly Tibor csoportja javította-mázolta a lécfalvi iskola külső részét. Kertész Barna felelős tanító és községi tanácstag elmondta: sikerült bekeríteni a telket, amelyen addig szabadon járt-kelt mindenki. Külső javítást végeznek a kisborosnyói iskola épületén. Nyáron a cófalvi tanodából átszerelik a kazánházat a központi iskolába, be kell szerezniük a közel 300 folyóméter téli tüzelőt. A központi iskola épületében eddig nem volt központi fűtés, mert az egyházi tulajdon, és erre nem tudott pályázni az önkormányzat. Ha marad még pénz, időszerű lesz a feldobolyi iskola új épületének külső tatarozása.
Balog Ferenc matematika-informatika szakos tanár iskolai honlapja egyike a legkiválóbbaknak. Megérdemelten viseli az iskola a borosnyói származású Bartha Károly (1886–1956) nevét. Etnográfus, nyelvjáráskutató volt. Tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, Nagyenyeden, Szászvárosban és Debrecenben tanítóképzőben tanított. Egy ideig felelős beosztást töltött be a második világháború előtt Háromszék vármegye közoktatási és művelődési életében. Mint néprajzkutató, a sátoros ünnepek szokásaival, a gyermekkor hiedelmeivel, a gyermekjátékokkal, valamint a kisiparral foglalkozott. Növendékeit néprajzi gyűjtésre tanította. Könyveket is írt: Magyar néphagyományok, 1931, Magyar népi bábjátékok, 1948. „Bartha Károly onnan indult, ahonnan a nagy székely vándor, Kőrösi Csoma Sándor: a háromszéki hegyek közül. Haláláig hű maradt székely falujához, Nagyborosnyóhoz” – olvasható a honlapon is. Hamvai a debreceni Köztemetőben nyugszanak. Emlékét az iskolai névadó ünnepségen is részt vevő unokái őrzik.
Csak az összefogás segíthet
Ma már egyre nagyobb gondot jelent fenntartani-irányítani a község gazdasági életét, hát még akkor, ha az elmúlt évek adósságait is törleszteni kellett. Szőcs Levente polgármestertől az idei költségvetésről és a soros teendők felől érdeklődtünk. Elmondta: a büdzsé nagyjából a tavalyi szintjén alakult. Pénzt különítettek el a ravatalozó tervezetére. Keresik a pályázati lehetőségeket a községközpont infrastruktúrájának kiépítésére. A dokumentációk elkészültek, azt a hidat is szeretnék megépíteni, amely megkönnyítené a borosnyói tulajdonosok útját a Zágon vizének túlsó partján elterülő határrészükre. Nagyborosnyó tizedmagával tagja a Progressio LEADER-csoportosulásnak, pályázni szeretnének egy olyan buldo-exkavátorra, amellyel rendben tartanák a települések utcáit és a hó eltakarítására is alkalmas lenne. A megyei tanácsnál pályáztak a feldobolyi és a kisborosnyói kultúrotthon tatarozására. Július elsejétől Nagyborosnyón is beindul a diakóniai beteggondozás, a fogorvosi rendelő épületében biztosítanak egy helyiséget ehhez. Ismét elkelne a tejház, mert a Covalact csarnokát felszámolták, s a tehéntartó gazdák nehezen tudják értékesíteni a megtermelt tejet, aki pedig többet termel, a szomszéd településre kell elszállítania. Ebben kérik-várják a szarvasmarhatartók megyei vezetőségének segítségét.
Készülnek a Kálvin-napokra
Jó a kapcsolat az iskola és a református egyház között, ami azért is fontos, mert a főépület egyházi tulajdon. Nagyborosnyó 628 lelket számláló református gyülekezetének lelkipásztora, Németh Zoltán János eddigi tevékenységével bizonyította, hogy élni tud a közösség. Megújult temploma, orgonája és harangtornya, lelkészi lakása és az egykori kántori lakban imatermet, konyharészleget alakítottak ki. S mert az eklézsia anyagi lehetőségeit meghaladja a központi fekvésű egykori ingatlan főjavítása, a presbitérium úgy határozott, hogy eladják. A Fehér megyei Rákosddal és a szentgericei nőszövetséggel tartják a kapcsolatot. A borosnyóiak ott lesznek a Lécfalvára tervezett idei Kálvin-napokon (július 1–6.), tizenöt fiatal az egyházmegyei ifjúsági táborba készül.
