Fokozott érdeklődés övezi a veszett róka ügyét Sepsiszentgyörgyön, a kóbor állatok befogására vonatkozó határozat megosztja a lakosságot. Mindenki aggódik: van, aki a gyermekeit félti az esetleges fertőzéstől, van, aki az utcai ragadozókat az elaltatástól. S bár az illetékes intézmények készültségben vannak, egyelőre csak az állatok megfigyelése folyik, mert a kábító és altatószerek még nem érkeztek meg.
Elsőként – még mielőtt kiderült volna a Hófehérke óvoda udvarára bejáró, annak közelében elfogott és elaltatott róka veszettsége – a megyei kereskedelmi kamara elnöke, Édler András tiltakozott az állat-egészségügyi igazgatóság eljárása ellen, azóta pedig két állatvédő egyesület is szót emelt a gazdátlan városi ragadozók védelmében. Az egyik egy brassói szervezet, ennek megadott honlapja és Facebook-oldala nem él, és tevékenységük nyomára sem sikerült bukkanni a világhálón, a másik pedig egy Tulcea megyében bejegyzett állat- és környezetvédelmi szövetség, amely – Édler Andrásra hivatkozva – bűnvádi feljelentést is tett a sepsiszentgyörgyi ügyészségen állatkínzás és hivatali mulasztás miatt. A Mircea Şerbănoiu elnök által aláírt, tegnapi keltezésű tulceai közlemény kifogásolja, hogy a befogott rókát elaltatták (arról azonban nem tesz említést, hogy veszettségét megismételt vizsgálatok igazolják); törvénytelennek minősíti az állat-egészségügyi igazgatóság intézkedéseit, és 2008-ig visszamenőleg minden egyes elaltatott róka vagy kutya ügyében kivizsgálást kér. Idézi a vonatkozó jogszabályokat is, amelyek előírásai szerint a gyanús állatokat előbb 21–31 napig megfigyelés alatt kell tartani, és csak igazolt fertőzés esetén lehet elaltatni – és mivel Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos nem így járt el, a közlemény kijelenti, hogy a gazdátlan húsevők elaltatására vonatkozó határozattal a felelős intézmény csak saját hozzá nem értését és hanyagságát, a közegészségügy iránti közömbösségét próbálja eltakarni. Megelőző oltásokkal nem jutottak volna idáig, hiszen – zárul a közlemény – London belvárosában is sétálnak rókák, anélkül hogy az embereket veszélyeztetnék.
A veszettség végzetes, gyógyíthatatlan betegség, és járványtani szempontból hatalmas veszélyt jelent a lakosság számára – figyelmeztetett a megyei kórház felnőtt fertőző osztályának vezetője, aki szintén maga jelentkezett a közvélemény számára szükséges tájékoztatással. Kovács István főorvos szerint mindent meg kell tenni az esetleges fertőző góc felszámolására, amit a törvény megenged, mert amikor a tünetek megjelennek, már késő. Az egyetlen védekezés a megelőző oltás, de rendkívül fontos annak a láncnak a megszakítása, amelyen a vírus tovább terjedhet: ezért kell a beoltatlan állatokat elaltatni. A potenciális veszélyt kell figyelembe venni, fontossági sorrendet kell állítani, és úgy kell eljárni, hogy az emberek és főleg a gyermekek védve legyenek – hangsúlyozta. Eleve gyanús, hogy egy vadállat beköltözik a városba, és emberek közé megy, az pedig egészen példátlan eset térségünkben, hogy egy gyermekközösségbe, óvodai udvarra bekerüljön a veszettség vírusa, nem szabad félvállról venni a fenyegetettséget – ismételte meg többször is. Háromszéken legutóbb tizenöt éve okozott (egy) emberhalált a veszettség (Torján), de az utóbbi időben minden évben felüti fejét a fertőzés, évről évre nő a kórházban beoltott személyek száma is: tavaly 201 esetben volt rá szükség, idén már nyolcvannál több felnőtt kapott szérumot, ami ugyan rendelkezésre áll, nem is fájdalmas a beadatása, de jobb a veszélyforrás kiküszöbölésével védekezni. Ismeretlen állatokkal semmiképp se érintkezzünk, gyermekeinket is óvjuk tőlük – nyomatékosította. Kovács István főorvos úgy véli, jelen esetben az önkormányzat megteszi, amit a törvény megenged, és arról is meg van győződve, hogy az állat-egészségügyi igazgatóság is törvényesen jár el.
A polgármesteri hivatal elindította a közbeszerzési eljárást a kóbor állatok befogására szánt kábító és altató szerek beszerzésére, de ezek még nem érkeztek meg – közölte érdeklődésünkre a megyei állat-egészségügyi igazgatóság helyettes vezetője, Nemes Imre állatorvos, aki szerint mintegy kétszáz kutya lehet a sepsiszentgyörgyi rókacsalád lakhelye körüli három kilométeres védelmi övezetben (a helyi rendőrség szerint az Őrkő is oda tartozik), arról azonban szó sincs, hogy minden állatot elaltatnának: az udvaron tartott és a beoltott kutyákra, macskákra nem vonatkozik a rendelkezés, és a többit is megvizsgálják, mielőtt sorsukról döntenének; a harapás vagy karmolás nyomait mutató ebeket felügyelet alá helyezik. „Mindenben a törvény szerint járunk el, nem is tehetünk másképp” – jelentette ki, és hozzátette: ezt az a két brassói fiatalember is elismerte, aki valamilyen egyesület nevében járt itt hétfőn.
A veszett róka miatt összehívott járványvédelmi bizottságban a megyei közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi hivatalok, a városi önkormányzat, a helyi rendőrség és a vadászegyesület szakemberei tevékenykednek, ők határoznak a védekezés mikéntjéről.
