Rá­adásul a község vezetése az elmúlt kilenc év leggyengébb költségvetéséből kénytelen gazdálkodni, úgyhogy nagy beruházásokat idénre nem is terveznek, csak a soros fenntartási és szociális kiadásokra összpontosítanak. Kedvező fordulatnak számít, hogy gyarapodik az óvodások száma, a vendégforgalom azonban gyenge, a Szent Anna-tó, Tusnádfürdő közelsége nem elég annak fellendüléséhez, főként, ha a tóhoz vezető utat nem javítják fel, a falu határában felfedezett meleg ásványvíz ügyében sem történt előrelépés.
A kényszer olykor kedvező fordulata
Az Ábrahám Árpád ötvenhatos mártírpap nevét viselő óvoda épületében kedves gye­rekricsaj fogadott. Ebben az épületben, amely valamikor a faluháza szerepét is betöltötte, nemcsak két vegyes csoport kicsinyei, hanem a tizenhét előkészítő csoportos tanuló is ott­honra lelt. A helybeli vezetés úgy látta jónak, hogy a terjedelmes település alsó részén, a jelenlegi Mikes Ármin-iskola épületében is működtessen egy olyan óvodai vegyes csoportot, amelynek gyerekei a falu alsó részéről verbuválódnak.
– Több család különböző megélhetési okok miatt városról hazaköltözött a szü­lőkhöz, nagyszülőkhöz, vagy éppen itt há­zasodtak össze – részletezte a jelenkori he­lyi demográfia alakulását Székely Viktória óvónő. – Így állt be a település számára az a fordulat, hogy szaporodik az utánunk jövő nemzedék, s óvodásaink létszáma megközelíti a hetvenet! Az előkészítő csoport osztályterme eleget tesz a kívánalmaknak, a játékos foglalkoztatások­nak is külön részt biztosítottak. A épület belsejét évekkel ezelőtt korszerűsítették, ivóvizet, központi fűtést vezettek be, de most, amikor egyre szűkösebb a pénzügyi keret, a tető­szer­kezetet kellene kicserélni-javítani, mert nagyobb esőzések idején egy-egy helyen az álmennyezet is beázik. Ez a munka halaszthatatlan.
A központi iskola gróf Mikes Ármin vadászkastélya volt, amit megvásárolt az egy­kori község. Néhai Balogh Gábor igazgató-tanár idejében felújították, azóta pedig minden évben elvégezték rajta a soros tatarozást. Az épület felújított szárnya ad otthont a községi önkormányzatnak és a helyi rendőrőrsnek. Látogatásunk idején az alsó tagozat tanulói a tanítónők vezetésével épp Parajd, Szováta értékeivel-érdekességeivel ismerkedtek.

A széle nem üti a hosszát
– Meddig ér a takaró? – tettük fel a kérdést Bács Csaba polgármesternek.
– Az elmúlt kilenc esztendő leggyengébb költségvetéséből kell gazdálkodnunk ebben az évben. A tavalyi ismérvek alapján kapjuk ugyan a pénzt, de nőtt az infláció. Múlt évben volt egy nagy beruházásunk. Az Olt túlsó oldalán feltörő Bőforrásból áthoztuk az ivóvizet a településre. Mivel év végén nem tudtuk kifizetni az elvégzett munka egy részét, adóssággal zártunk, mert a kormány nem folyósította az 577-es rendelet alapján erre az időszakra beígért teljes összeget. Fokozatosan törlesztünk, így az idén nem tudunk befektetéseket eszközölni. Ez a legnagyobb gondunk. Így jutottunk abba a helyzetbe, hogy költ­ségvetésben szereplő anyagiakból csak a soros fenntartási és szociális kiadásokat tudjuk biztosítani.
– Mire lenne szükség az ivóvízhálózat befejezéséhez?
– Új, 300 köbméter űrtartalmú víztározót kellene építeni, elengedhetetlenül fontos a vízkezelő állomás is – hadd ne soroljam az ezzel kapcsolatos apróbb tételeket –, az utcahálózat feljavítására, gyalogjárók és víz­lefolyók kiépítésére is szükség volna. Teljes dokumentációnk kész, várjuk a vonatkozó kiírásokat. Apróbb dolognak tűnik, de mert a falunapok is az iskola udvarán zajlanak, itt még egy korszerű illemhelyet kellene kiala­kítanunk. Reméljük, lesz anyagi ereje a két megye vezetőségének a Szent Anna-tó felé tartó műút felújítására, nekünk pedig, hogy gondozzuk az említett út mellett álló, vul­ká­nikőzet-kiállítást, amit A borvíz útja program pénzéből létesítettük. Nekünk is nagy gond a közelben feltörő meleg ásványvíz jövője. Ez nagy befektetés tárgya lehetne. Beszéltünk róla a megyevezetéssel, de eddig még valós előrelépés nem történt e kérdésben.
Hogy a kisrégió mélyebb szintjein, hiszen a Csomád-hegység lábánál vagyunk, magasabb hőmérsékletű ásványvíz tartalékok vannak, arra legjobb példa a tus­nád­fürdői új fúrt kút, amely a Csukás-tó melletti wellness-központot fogja ellátni, de Sepsibükszád környékén is ezt igazolta nemcsak a jelenlegi, csupán 100 méter mélységű fúrás, hanem a környék természetes feltörései is, hiszen az Antalkáék feredőjéről és a Bugyogó-forrás vizéről rég tudtuk, hogy langyos ásványvíz. Az azonban több mint bizo­nyos, hogy a bükszádi termálvízre alapozott korszerű strand vagy kisebb kezelőközpont számára újabb és mé­lyebb, szakszerűen bélésezett furatot kell majd készíteni. A tusnádfürdői furatban ugyanis 870 méter mélyen találták meg a 79 Celsius-fokos termálvi­zet – tájékoztatott egy bemutató alkalmával Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere.

Mit aprítunk a tejbe?
Sepsibükszádon szép a mező. A vadak ellen ugyan őrizni kell a terményeket, az esők áldást jelentettek, mert a homokban gazdag talaj feltelt nedvességgel. Most köt a pityóka, szép a virága, de ki az, aki meg tudja mondani, hogy ha felesleg marad majd belőle, kinek és mennyiért lehet értékesíteni?! Nehogy a „kövér nyarat” aszály kövesse.
Bekopogtattunk Nyáguly Antalhoz, a helybeli erdőközbirtokosság elnökéhez, mert itt nemcsak a mező, hanem az erdőbirtok és a legelővagyon is hoz valamit a konyhára. Érdekelt, hogy mi hír ott, ahonnan még a családi házakhoz is jut – az ősök öröksége révén – egy kis osztalék. Egy hektár erdőbirtok után ingyen kap minden tag egy folyóméter tűzifát, hazaszállítása kerül csak munkába-pénzbe. Nyáguly Antal azt mondja, segít azokon az időseken-tehetetleneken, akiknek téli tüzelő jár joguk után, alkalmat kerít és házhoz szállíttatja részüket. 407 hektár erdő és 220 hektár legelőterülete van a birtokosságnak. Ottjár­tunkkor éppen osztották az osztalékot. A kö­zös vagyon Uzonkafürdő és Nagymezős környékén található. Sajnos, ezzel az évvel lejár üzemtervük, újat rendeltek Brassóban, öt euró a hektáronkénti ára.
A zömében katolikus vallásban élő falu la­kóinak legnagyobb ünnepe Nagybol­dog­asszony napja, ez a templom védőszentje. S mert a templombúcsút rendszerint a napján szokták tartani, a községvezetés ehhez csatolja a falunapi rendezvényeket. Augusztus 15-én, csütörtökön lesz a templom ünnepe, másnap fogadják a vendégtelepülések küldötteit, szombaton és vasárnap falunap lesz, mert az egész évi munka után ezt igényli a helybeli lakosság, még akkor is, ha egyre nehezebben ér be minden elvárást a takaró. Sepsibükszád testvértelepülése a magyarországi Berhida, Vasad és újabban a felvidéki Marcelháza. A szlovákiai, Komárom vidéki, zömében ma­gyarok lakta település is kinyilvánította csatlakozási óhaját, hogy kapcsolatba lépjen Sep­sibükszáddal. A bükszádi 16 fős küldöttség június 13-án el is utazott szlovákiai ház­tűznézőbe. Bizonyára a borairól is híres Mar­celházán is otthon érezték magukat, mert a köz­ség azzal a Virttel határos, amelynek teme­tőjében nyugszik a kiváló nyelvújító és költő, a jezsuita Baróti-Szabó Dávid (1739–1819).

Gyenge vendégforgalom
Adottság volna, igény kevesebb – ez a summája a helybeli vendéglátóiparnak Sep­sibükszádon. Az egykor beindult négy panzió közül kettő tudott megbirkózni a sokasodó nehézségekkel: a Sólyomkő és az Anna Panzió. Mindkettőhöz bekopogtattunk. Már a tavaly gyengébb volt a vendégforgalom – tájékoztattak, s ebben az évben sem szá­mítanak jobbra. Ennek ellenére teljes fel-készültséggel várják a vendégeket, az évek óta visszatérőket és az újakat is. Az elvárások szintjén tudnak szolgálni helyi étel- és italjellegzetességekkel, komforttal. Remélik, hogy a Tusványos-rendezvény idején telt házzal működnek majd. Mindkét panzió egy-egy mikrobusznyi vendéget tud elszállásolni, a Sólyomkő tulajdonosai azonban festői szép tájon tartanak fenn egy kul­csosházat is (Sólyomkő II). „A két szomszédos megye vezetőségének kellene azonnal járatóvá tennie a Szent Anna-tó felé tartó, csupán 17 kilométer hosszúságú utat – jegyezte meg Szakács Marika, a Sólyom Panzió résztulajdonosa –, ami egyik legnagyobb akadálya a régió turistaforgalmának. Itt a meleg ásványvíz, amit a falu határában tártak fel évek óta, és még híre sincs annak, hogy ez a megye befektetne oda legalább egy ember elé való strandra. Innen lehet megközelíteni Uzonkafürdőt is, ami hiába szerepel a térképeken, írnak róla, de ott sem indult meg a vendégszolgáltatás.” Az Anna Panzióban minden évben valami újjal várják a vendégeket. „Búbos kemencét építettünk – mondta Gyöngyösi Anna –, ott sül a vendég­nek való pityókás kenyér, ott készül el a töltött káposzta és a ház ajánlata, a káposztaágyon sütött füstölt disznócsülök! A táj szép, a közelben Tusnádfürdő, s a környék kínálja a jobbnál jobb borvizeket.” A helybeli, nagy reményekkel induló Székely Pan­zió sajnos csődbe jutott – tájékoztatott Szé­kely Viktória. Nem tudtak megküzdeni az egyre nehezedő gazdasági-pénzügyi helyzettel, az uniós követelményekkel. Megtudtuk, hogy a helybeli, Nagy­csűr nevű vendégház sem nyitotta meg évek óta kapuit.

Szent Piroska oltalmában
Bakó Ferenc helybeli plébánost, az 1130 katolikus hívő lelki gondozóját, „Ferike papbácsit” ahogyan a gyere­kek említették, csak telefonon tudtuk elérni, mert éppen beteg híveit látogatta. Elmondta, hogy lelkileg már készülnek a Nagyboldogasszony-napi ünnepre, és hogy őrá bízták a plébá­nia közvetlen szomszédságában meg­épült Szent Piroska napközi otthon har­minchárom gyermekének lelki gondozását. Ennyi helybeli rászoruló gyerek látogatja most a Dévai Szent Ferenc Ala­pítvány által épített otthont. Tanítás után ide jönnek, itt kapnak naponta uzsonnát, itt gondoskodnak arról, hogy elkészítsék másnapi leckéjüket, házi feladatukat, az estét és az éjjelt családjukban töltik. Nem véletlen, hogy Árpád-házi Szent László királyunk lányát választották az otthon védőszentjévé, mert ő hitte és tudta, hogy Isten segítsége s a lélek gyógyítása nélkül más jellegű gondozásnak nem sok értelme ezen a világon, s erre pedig a rászoruló bükszádi gyerekeknek valóban szükségük van. Látogatásunk idején a napközi bejárati kapuján dolgoztak a helybeli szakemberek, s mert kő bőven terem a vidéken, abból rakják a szép kapulábakat. Az atya elmondta, hogy 49 évre adta az alapítvány használatába a bükszádi katolikus egyházközség azt a telket, amelyre az otthon épült. Ez a karitatív munka már ötödik éve beindult, és az önkormányzat-iskola központi épületében működött. A mutatós napközi azonban csak a tavaly őszre készült el.