Erőgépek zúgnak nemcsak Kálnokon, hanem a községközpontban, Sepsikőröspatakon is. Lefolyókat épít egy sepsiszentgyörgyi cég Kálnokon, hogy az úttestet romboló felszíni vizek lefolyhassanak, épül a falu bekötőútja, az új ivóvíz fővezetékre csatlakoztatják a kőröspataki fogyasztókat.
Egy gombnyomásra nem lehet mindent megváltoztatni, diktálja a helybeliek józan esze, mert azt híresztelik a faluban, hogy magára hagyta a megyevezetés Kisgyörgy Sándort, az új kőröspataki polgármestert.
Az uniós alapokból megpályázott, a 3.22-es integrált program alapján megnyert pénzalapból megkezdte a helybeli munkateleppel rendelkező kivitelező cég a Kálnok felé tartó műút teljes korszerűsítését – nyilatkozta a helyszínen a polgármester. Megújul a 30-as számú községi út három kilométeres szakasza a sepsikőröspataki-kálnoki letérőtől a zaláni községhatárig, a Telek teteje nevű helyig. Szélesítik és aszfaltozzák az úttestet, újraépülnek az átereszek, valamint a Kálnok-patak nagy hídja, mely fékezte a vízárakat, s több alkalommal karambol helyszíne volt. A felszabadult vízátereszek betonelemeit felhasználjuk Kálnokon az önerőből megkezdett vízelvezetési árkok rendezésénél, a mellékutcákban – magyarázta Kisgyörgy Sándor.
A két település közötti Kápolna-dombon található a községközpont ivóvízrendszerének tartálya, az új vezeték is hamarosan ezt fogja táplálni. Az új fővezeték munkálatait 90 százalékban elvégezték, erre a fogyasztók mintegy fele már rácsatlakozott – tájékoztatott a polgármester –, de folytatják a munkát. Látogatásunk idején éppen az új fővezetéket csatlakoztatták a tartályra, s levágták a régit. Sürgős volt a beavatkozás, mert emiatt meg kellett szüntetni a vízszolgáltatást. Erről kapja az ivóvizet Árkos is – ismételte a polgármester –, de a munkálatok befejeztével felszámoljuk a régi fővezetéket, s akkor majd Árkos ivóvíz nélkül marad, ezért kellene ott sürgetni a városi vezetékre való csatlakozást. Ez a beruházás az egykori 577-es kormányrendelet pénzalapjaiból indult, de időközben zárolták a kivitelező cég számláját. Mi most pénzt kaptunk a befejezésre, ami elegendő volt arra, hogy a cég folytathassa a munkát.
A kálnoki ivóvízhálózat nyomása miatt a település magasabb részén levő családi lakások nem kapnak ivóvizet. A községvezetés próbálja megoldani a vízhiányt. Folytatják önerőből a kálnoki kultúrotthon külső felújítását is. Új kerítéssel veszik körül az épület előtti parkot, felújíttatták a bejárati műemlék jellegű székely kaput, melyet helybeli népművész, Bálint András készített a magyar szabadságharc centenáriuma tiszteletére 1948-ban, s mint ilyen, egyedi az egész vidéken. A restaurálás Ráduly Zoltán helybeli fiatal faragómester munkája. A kis parkban helyezik majd el az 1848–49-es magyar szabadságharc és a két világháború hősi halottainak emlékművét. Az önkormányzat megrendelte a kőröspataki és a kálnoki középületek telekkönyveztetését, azok nyilvántartásba vételét, melyeknek tulajdonjogi helyzete nem volt tisztázott, véglegesített. Soron következik a kőröspataki cigány lakónegyed ingatlanjainak-telkeinek felméretése, térképi megjelenítése. A családok által beépített telkekre bérleti szerződést kötnek, évi díjat rónak ki, s aki azt nem fogja fizetni, a törvényes következményekkel kell számolnia.
– Reménykedünk abban, hogy végre lesz Kálnokon Bedő Albert-emlékház – folytatta a polgármester –, mert felvettem a kapcsolatot Lomniczi Gergellyel, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület főtitkárával, valamint kedves mezőtúri barátainkkal, többek között Krizsán Józsefnével, akiknek támogatására számítunk. Új tervezet készül az unitárius papi lakás udvarára elképzelt Bedő Albert-emlékházra, mert a régit pénz hiányában kivitelezni nem tudjuk. Meggyőződésem, hogy az emlékház építésében segítségünkre lesz a kálnoki Bedő-szobor állításában is részt vállaló ásotthalmi Bedő Albert Szakközépiskola és Kollégium, valamint Kovászna Megye Tanácsa.
