A történész Kádár Gyula Illyefalvát, szülőfaluját mindig Sepsiillyefalvaként említi írásaiban. Régi helységnévtárakban Bodok is Sepsibodokként szerepelt, miként Bükszád ma is Sepsibükszád. A felső-háromszéki falvak Kézdi előtagját is elemezhetnénk, ahol sajnálatos módon szintén kaotikusan használják az előnevet.
Könnyebb volna dolgunk, ha kezünkben lehetne a sepsiárkosi Gelei József-gimnázium rövid története, hogy láthatnánk, nagyon régre nyúlhat itt vissza az oktatás, hiszen már a XVI. században éltek olyan árkosi származású tudós emberek, akik itt, a falu felekezeti iskolájában tanulták meg a betűvetést és az olvasást. Egy hamarosan napvilágot látó falufüzetben azt olvashatjuk, hogy az egyház mellett az iskola jelentette itt is a szellemi gyarapodás forrását. 1567-től már egyházi tanodákat nyitottak a környéken, amikor itt egy 1639-ben kelt okiratban Árkosi Tamás nevű „mesterről” írnak. Unitárius, majd 1869-ben református felekezeti iskola indul. A kettőt – Veress Tamás kurátor javaslatára – 1871-ben egyesítették, és községi iskola lett. Kevéssel utá­na (1875–76-ban) az unitárius  vártemplom mellett felépítik a községi iskolát, melybe jelentős összeggel pótolt be az említett egyház, a telket az unitáriusoktól vásárolták. Ide nevezték ki Cserei Gyula (1873), Fábián Károly és a pomológiát kedvelő Faluvégi András tanítót (1874). 1896-ban átvette a községtől az állam, és magyar állami iskolaként működött 1919-ig. Az impériumváltozás után román tannyelvű állami iskolát tartottak fenn az épületben. Hogy az árkosi iskoláskorú továbbra is anyanyelvén tanulhasson, az unitárius egyház 1923-ban új felekezeti iskolát létesített. A Benkő-kúria mellett telket és épületet vásároltak erre a célra. Ez az ún. alsó iskola, amely 1949-ig, az államosításig felekezeti egységként működött, s ahol olyan jeles mesterek oktattak, mint a korálszerző Régeni Áron (1916–1941), Dancs Pál (1936–1939) és a helyi közművelődés mindenese, Imreh Domokos (1939–1977), akik a jeles elődök szellemében folytatták a hagyományt.
Az önkormányzat újabban rendezte az iskolaépületek tulajdonjogát. Csere útján az alsó iskola a község, a felső az unitárius egyház tulajdonába került. A helybeli Gelei József Általános Iskolában összesen 112 gyereket oktat és nevel tizenkét szakképzett tanerő. Az iskola igazgatója Hunyadi Olga. Az önkormányzat 2012-ben önerőből négy osztályteremmel, igazgatói irodával, tanári szobával és illemhellyel, valamint kazánházzal bővítette az épületet.
Látogatásunk idején a felsőrákosi szék­helyű kivitelező cég munkacsoportja az utolsó simításokat végzete az új épület­szárnyon: befejezték a belső vakolást, a padlózattal, a melegítőtestek vezetékeinek a beszerelésével dolgoztak.
– Miért volt szükség a bővítésre? – kérdeztük Hunyadi Olgát.
– A csere révén a felső iskola az unitárius egyház tulajdonában maradt, ahonnan ki­költöztettük az alsó osztályokat. Itt, az alsó iskolában a régi és az 1965-ben épített új épületben zsúfolódtunk össze. Fel kellett számolni a laborokat, a tanári szobát, sem az ele­minek, sem az előkészítő osztálynak nem volt elegendő hely. Mivel a régi iskola épüle­tét igencsak megviselte az idő, a községi tanács az említett újabb épület bővítése mellett döntött, amit – szinte hihetetlen – önerőből vállalt. Az új szárny kazánházából megoldódik az egész épület fűtése is, ahol eddig csempekályhával melegítettünk. A gyerekekkel és a szülőkkel együtt nagyon várjuk, hogy az új épületben kezdhessük meg a tanítást a következő tanévben. A gyereklétszám nem nő, de nem is esik, s a nevelő-oktató program minőségét gyermekeinknek a tantárgyversenyeken elért eredményei fémjelzik.
Valóban, majdnem egyedi, hogy egy községvezetés önerőből vállaljon ilyen bő­vítést. Amint azt az igazgató elmondta, a tavalyi évben 240 000 lejt utaltak át e célra, el is költötték, idén 300 000 lejt kaptak, s a befejezéshez még 200 000 lej szükséges. Máthé Árpád polgármester szerint augusztus végére várható az épület befejezése, ezt állítja a kivitelező cég vezető-tulajdonosa, Rácz Gábor is.
– A Gelei József Iskolaalapítvány pályázott, hogy tanulóinak kisebb csoportja a felügyelő tanárok kíséretében a szünidő­ben meglátogathassa Árkos magyarországi testvértelepülésének iskoláját Mezőtúron, amellyel hosszú évek óta sikeres kapcsolatot ápolnak – mondta az igazgató. – Ebben az esztendőben rajtunk a sor, jövőben mi látjuk vendégül a mezőtúri iskolásokat. E találkozók a személyes kapcsolatok erő­sítésén túl tanulóink ismeretbagázsiját is gazdagítják.