Senki nem gondolta, hogy miután első fokon felmentő ítélet született a prefektúra kontra megyezászló ügyben, a brassói táblabíróság mégis a volt kormánymegbízott, Codrin Munteanu fellebbezésének ad helyet, megsemmisítve a megyecímeres kék-arany zászló használatára vonatkozó határozatot. Hasonló döntés várható a sepsiszentgyörgyi városzászló ügyében is, de azt a pert Strasburgig viszik. Tamás Sándor és Antal Árpád tegnap sajtótájékoztatón beszélt az igazságtalan bírói ítéletről és a további teendőkről.
Egy éve, a kormányváltáskor újra prefektusi székbe ültetett Codrin Munteanu kezdte a hadjáratot a magyar közösség szimbólumai, a magyar kulturális intézmények elnevezései ellen, összesen 22 pert indítva – emlékeztetett Tamás Sándor. A megyei tanácselnök felelevenítette: a háromszéki önkormányzat a törvényes utat végigjárva, miután 2007-ben a kormány elfogadta a megye címerét, közmeghallgatást követően 2008. március 31-én megyei tanácsi határozatban döntött a zászló és jelzőzászló használatáról. Ezt megsemmisítve a brassói táblabíróság nem mást tett, mint két részre osztotta az országot: román és magyar megyékre. A jogok mindenütt egyformák, de azok végrehajtása és értelmezése már különbözik a román és magyar megyékben, erre ékes példa, hogy a táblabíróság abban az épületben hozta meg a háromszéki megyezászló megsemmisítéséről szóló határozatát, mely előtt Brassó megye zászlaja leng. „Amit szabad Brassónak, azt nem szabad Kovásznának” – állapította meg a tanácselnök.
Tamás Sándor felidézte: a per során bemutatta a táblabíróságon több megye, település zászlaját, még a Galac megyei Bălăbăneşti községét is, de mint az eredmény mutatja, mindhiába. „Nem tudom, mi állhat még szándékukban, talán a megyeháza épületéről csendőrséggel szedetik le a megyezászlót”, mert neki nem áll szándékában levetetni onnan – jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a magyarság ellen irányuló támadások kezdeményezőinek az fáj, hogy az utóbbi időben erőteljesebben kezdtek el foglalkozni az autonómia ügyével, idegesíti őket, hogy „nekünk is van nemzeti érzésünk, mely megillet bennünket, s melynek tiszteletben tartását akarjuk”. „Hiába a burkolt célzások is, hogy nem kell székelykedni, mert jönnek az ellenőrző szervek: eltévesztették a címzettet, ha azt hiszik, lemondunk nemzeti identitásunkról” – fűzte hozzá. Emlékeztetett, a magyarság Románia alkotmányát sosem szavazta meg, de annak előírásait mindig betartotta, „a tiszteletet megadjuk másnak, de elvárjuk, hogy bennünket is tiszteljenek“. A megyezászló ügyét diplomáciai, politikai szinten viszik tovább a részletes indoklás ismerete után, s bár a brassói táblabíróság döntése precedens lehetne arra, hogy minden más megyezászlót, települészászlót megsemmisíttessenek, nem akarnak visszaélni ezzel, mert „mi senkinek rosszat nem akarunk, mi csak a jogainkat akarjuk”.
Ha optimisták vagyunk, azt mondhatjuk, mostani ítéletével a bíróság tulajdonképpen kimondta: Székelyföld speciális státusú régió, ahol másképp kell értelmezni a törvényeket; ha pesszimisták vagyunk, azt mondjuk, magyarellenes az igazságszolgáltatás – véli Antal Árpád. De mi katonanemzet vagyunk, adminisztratív döntésekkel nem korlátozhatják szülőföldünk iránti ragaszkodásunkat, nem tudnak olyan alkotmányt készíteni, hogy mi, székelyek ne szeressük szülőföldünket, nem tudnak annyiszor megbüntetni, hogy továbbra is ne használjuk szimbólumainkat – fűzte hozzá a sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Kovászna megyéről készített „kicsike jelentése” miatt e felháborodás. „Szeretném megnyugtatni azokat, akik idegesek, hogy azt a jelentést nem az Európa Tanács számára készítettük. Az Európa Tanács elé egy annál sokkal részletesebb és tartalmasabb jelentéssel járulunk, melyből világosan kitűnik majd, hogy Románia mennyire semmibe veszi a kisebbségek jogait, mennyire diszkriminálja az erdélyi magyarságot” – jelentette be a polgármester, aki szerint június 25-én valószínüleg a megyezászlót elutasító döntéshez hasonló ítélet születik a városzászló ügyében is. A pert első fokon szintén a város nyerte meg, azzal utasítva vissza a bíróság a volt prefektus feljelentését, hogy rég kifutott a megtámadhatósági időszakból. Ezek után azonban nem várható, hogy a brassói táblabíróság a város javára döntsön, s mert a romániai törvények szerint helyi közigazgatási egység csak a táblabíróságig vihet pert, civil szervezetek betársulását kezdeményezik, így akár az Strasbourgi Emberi Jogok Bíróságáig is el lehet vinni az ügyet. „Én azt mondom, ne legyünk se optimisták, se pesszimisták, legyünk katonák, és védjük meg érdekeinket” – mondta Antal Árpád.
