Áder János és To­mislav Nikolic a II. világháborúban kivégzett magyar és szerb ál­dozatok vesztőhelyén rója le kegyeletét ma a vaj­dasági Csúrogon. Er­ről még tavaly no­vemberben Bu­da­pesten állapodtak meg.
A múlt pénteken a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el az 1944–45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szelle­mében hozott háborús határozatokat. Áder János szerint a szerb parlament nagyon fontos határozatot hozott. Mint fogalmazott, megkönnyítette ezzel a mai megemlékezést. A magyar köztársasági elnök megköszönte szerb kollégája egyet­értését, támogatását és kitartását, aminek köszönhetően meg tudják valósítani a közös novemberi elhatározásukat.
Tomislav Nikolic szerint a közös főhajtás az 1942-es vajdasági razziák és az 1945-ös megtorlások áldozatai előtt szimbolikus történelmi megbékélés lesz, amely nehéz fejezetet zár le Szerbia és Magyarország viszonyában. A történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére – hangoztatta a szerb államfő.
A két köztársasági elnök megbeszélésein szó volt a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatairól, a regionális együttműködésről és az új határátkelők megnyitásáról, illetve a Belg­rádban létesülő Magyar Kulturális In­tézetről. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón nagy teret szenteltek annak, hogy Brüsszel június 28-án dönt arról, Szerbia mikor kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Nikolic fontosnak nevezte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az integráció folyamatában és a regionális együttműködés javításában.
Kérdésre válaszolva Tomislav Niko­lic elismerte, hogy az integrációban Szerbia lassú volt, de sehova sem siet, és azt várja Brüsszeltől, hogy reális értékelést adjon ar­ról, teljesítette-e az ország a feltételeket – tette hozzá. Belgrád azonban az unió álláspontjától függetlenül folytatja a refor­m­folyamatot – tette hozzá a szerb elnök.
Szerb újságírók kérdésére válaszolva Áder János közölte, hogy Magyarország eddig is feltétel nélkül támogatta Szerbia uniós csatlakozását, és Belgrád június 28-án is számíthat támogatására. Szerbia nagyon sokat tett az elmúlt hónapokban-esztendőkben azért, hogy a tárgyalások elkezdődhessenek – mondta Áder János, és megismételte, hogy Budapest minden­képpen pozitív, támogató döntésre számít június 28-án, és támogatást nyújt hozzá.
A szerb államfő elégedettségét fejezte ki azért, hogy Budapest megtette az első lépéseket a magyarországi szerb iskolák zökkenőmentes működéséért. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új magyarországi választási törvényben eszközölt változások semmiképpen sem felelnek meg a magyarországi szerb kisebbségnek, mert a jogszabály alapján ez a közösség nem tud kellő befolyást gyakorolni a kisebbségeket érintő kulcsfontosságú döntések meghozatalára.
A szerbiai magyar kisebbségről szólva Nikolic leszögezte, hogy a kisebbségek kollektív jogai legitim alapot adnak az etnikai csoportoknak kultúrájuk és nyelvük ápolásához. A szerb alkotmány egy sor kollektív jogot biztosít a magyar kisebbségnek, és a magyar közösség tevékenyen részt vesz a döntéshozatalban minden vajdasági tartományi hatalmi szinten. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tavalyi szerbiai választás után a vajdasági magyarok úgy döntöttek, nem vesznek részt a szerb kormány munkájában, de  álláspontjuk hallható a parlamentben – mutatott rá.
A Tomislav Nikoliccsal folytatott meg­beszélés után Áder János tárgyalt Ivica Dacic szerbiai miniszterelnökkel is.
Ivica Dacic arról tájékoztatta vendégét, hogy a szerb kormány soron következő ülésén hatályon kívül helyezi a kol­lektív háborús bűnösséget kimondó, II. világháborús határozatot, amely egyes vajdasági magyar települések lakóira is vonatkozott. Már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének – tette hozzá.
Áder János részt vett az 1941–48-as vajdasági vérengzéseket feltáró magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.