Az eredeti előterjesztés annyira aggá­lyosnak minősítette a jogállamiság ma­gyarországi helyzetét, hogy – EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon – hivatalos megfigyelési eljárás meg­indítását kezdeményezte. Különböző or­szágokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be – és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett –, amely ehelyett csupán a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd – időhatár nélkül – a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.
Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szó­val sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét. A másik tábor azt hangoztatta, hogy a monitorozás nem tekinthető büntetésnek. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés je­len­téstevője azt is megjegyezte: a „monito­ring” nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.
A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagy­jából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat. Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési el­járás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosz­nia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Monte­negró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország – Bulgá­ria, Monaco, Macedónia és Törökország – vonatkozásában az úgynevezett „megfi­gyelés utáni párbeszéd” szakaszában jár­nak. Mindezen országok közül egyedül Bul­gária EU-tag, de a bolgárokkal szemben még a 2007-es uniós csatlakozásuk előtt indult ilyen eljárás.
A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
A vitát követő keddi szavazássorozat eredményeként a szöveg számos ponton módosult, az a megállapítása azonban – a törlésére irányuló módosító indítvány elutasítása nyomán – megmaradt, miszerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.
Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a ne­gyedik magyar alkotmánymódosítással kap­csolatban tett megállapításaira. Felszó­lítja a magyar hatóságokat, hogy a vallás­szabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kap­csolatban a jogi szabályozást hozza össz­hangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.
A magyar pártok eltérően ítélték meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének döntését. Braun Márton fideszes ország­gyűlési képviselő nagy sikernek nevezte, hogy nem tartották szükségesnek a monitoring-eljárás hivatalos megindítását. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik mo­nitoring eljárásnak, az Európa Tanács to­vábbra is figyelemmel kíséri a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok ma­gyarországi helyzetét.