„A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világ­háború során magyarok követtek el ártat­lan szerbek ellen” – hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt. Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944–45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. A parlament rendkívüli ülésén elhangzott beszédet élő­ben közvetítette az RTS-2 szerb közszolgálati televízió. „Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is ké­pes túlmutatni” – mondta Áder János. „Mert mi nem egymás mellett, hanem a közép-európai népek közösségeként kívánunk élni. Mi, mai magyarok és mai szerbek egy emberként az ártatlan áldozatok oldalán állunk. Mi nem a halál, a hazugság és a gyűlölet, hanem az élet, az igazságosság és az együttműködés örökségét kívánjuk gyermekeinkre hagyni” – hangoztatta. A magyar köztársasági elnök felhívta a képviselők figyelmét: ez az első alkalom, amikor a sza­bad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet. A keddi belgrádi tárgyalásainak gondolatmenetét folytatva Áder János hangsúlyozta a szerbiai képviselők előtt, hogy fontos, történelmi lépést tettek a múlt pénteken elfogadott nyilatkozattal, amely elítélte az 1944–45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. „Felismerték, hogy mindazt, amit politikusok rontottak el egykor, azt a ma politikusainak kell helyrehozni. Kimondták azt, ami bármily fájdalmas is, 70 évig tűnt kimondhatatlannak” – fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy a szerbiai törvényhozók döntése mindenki számára egyszer s mindenkorra egyér­tel­művé teszi: a szabad Szerb Köztársaság törvényhozása kész arra, hogy elégtételt nyújtson a II. világháború etnikai vérengzései során elpusztított ártatlan délvidéki magyar áldozatoknak. A köztársasági elnök beszédét felállva tapsolták meg a szerb parlament képviselői, ezt követően Áder János Tomislav Nikolić szerb államfővel közösen hajtott fejet a Temerin melletti Csúrog település emlékhelyeinél.
Csúrog az elmúlt években az 1944–45-ös titói karhatalom megtorlásainak szimbó­lumává vált. A szerb és magyar államfő közös főhajtása a délvidéki magyarság által régóta várt, történelmi esemény volt, hetven évvel a vérengzések után első ízben történt meg ez a gesztus. A csúrogi megemlékezésre a Vajdaság minden szegletéből érkeztek buszokkal délvidéki magyarok, becslések szerint mintegy két-háromezren gyűltek össze az egykoron vesztőhelyként szolgáló csúrogi sintérgödör helyén létesített, ma­gyar áldozatoknak emléket állító szobor­kompozíciónál, amely apát és fiát ábrázolja, háttérben egy megtépázott feszülettel. A csúrogi megemlékezést élőben közvetítette a vajdasági állami televízió, és részt vettek rajta a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetői, köztük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Az egyházi veze­tők fohásza után Áder János és Tomislav Nikolić együtt helyezett el koszorúkat, és hajtott fejet az áldozatok előtt. A közös elnöki főhajtás után a két államfő a csúrogi ortodox templom előtti téren mondott beszédet az egybegyűlt magyarok és szerbek sokasága előtt. Áder János azt hangoztatta, hogy hét évtizeddel ezelőtt vér folyt Csúrog utcáin. „Magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944–45 telén. Ártatlan magya­rok, mert voltak, akik úgy vélték, az ő nem­zetük ártatlan áldozataiért egy másik nem­zet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani” – hangoztatta a magyar köztársasági elnök. „Ami itt és a környező magyarlakta telepü­léseken történt, tömeges bosszúhadjárat része volt. Véres bosszú azért, amit más magyar emberek követtek el ártatlan szerb emberekkel szemben” – folytatta a magyar államfő. Hozzátette, hogy ez a bosszú bűnben fogant és erkölcstelen volt, mint ahogy ugyanilyen bűnben fogant és erkölcs­telen cselekedet volt minden egyes ártatlan szerb élet kioltása. „Az, hogy a Szerb Köztársaság államfőjével ma itt állunk, világos üzenetet jelent. Azt üzeni minden magyarnak és minden szerbnek, hogy nekünk, ma élőknek van erőnk szembenézni a múlttal, és van erőnk szembenézni az igaz­sággal” – hangoztatta az államfő. Tomislav Nikolić a csúrogi templom előtti beszédében nagy teret szentelt a történelmi múlt eseményeinek, kitérve a két nép hősies harcára az Oszmán Birodalom ellen és az önálló államok létrehozásáért folytatott küzdel­mekre. A szerbek és a magyarok régmúltban gyökerező kulturális és szellemi kapcsolatairól beszélt, számos példát hozva fel bizonyítékul. A szerb államfő a szerb és a magyar nép történelmi ellentéteire, a közös múlt tragédiáira is kitért, felidézve az első és második világháború vérzivataros eseményeit. „Nem felejthetjük el, hogy minden áldozatnak és bűnelkövetőnek van neve” – hangoztatta Tomislav Nikolić, s hozzátette, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belőle, és a mai generációnak a feladata az, hogy megállapítsa a személyes felelősséget az elkövetett bűntényekért. Mindenekelőtt emlékezni kell és meg kell bocsátani egymásnak – tette hozzá. „Az utódoknak úgy kell emlékezniük a mai, mindkét oldalon ártatlanul meggyilkolt emberek emlékének szentelt eseményre, mint népeink őszinte megbékélésének a szimbólumára” – mondta Tomislav Nikolić.