450 éves a Heidelbergi KátéÜnnepi ülés Debrecenben

2013. június 29., szombat, Világfigyelő

Ünnepi ülést tartott a Magyar Református Egyház közös zsinata tegnap a debreceni Református Nagytemplomban a református vallás alapvető hittételeit tartalmazó irat, a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulója alkalmából.

A Heidelbergi Káté a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. Szer­zői, Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan népkönyvet, amelyből minden református hívő tisztán és igazán megismerheti a keresztyén vallást. A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismertté vált. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán Huszár Dávid nyomdájában. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté „mindenütt megtartassék és taníttassék”.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei ma­gyar református egyházak 2009. május 22-én Deb­recenben fejezték ki összetartozásukat közös egyházalkotmány elfogadásával, és ekkor hirdették ki a Magyar Református Egy­ház megalakulását. Hang­sú­lyoz­ta, a 2009 óta első alkalommal összeülő közös alkotmányozó és törvényhozó testület mostani ülése a Kárpát-medencei reformátusság kiemelkedő ünnepi alkalma, jel­zi, hogy van folytatása annak, ami 2009-ben elkezdődött.
Fekete Károly, a Deb­re­ceni Református Hittudo­mányi Egyetem rektora kifejtette: a Heidelbergi Káté kínálta tudásra égető szükségünk van. A káténak mindig a közérthető keresztyén tanítás közreadása volt a célja.
Bölcskei Gusztáv bemutatta a káténak a 450. évfordulóra megjelent új fordítását, amelyet a kilenc Kárpát-medencei református egyházkerület egy-egy teológusából álló bizottság készített el. Bejelentette, elkészült a káté ötnyelvű – angol, német, magyar, szlovák és román – fordítása egy kötetben, ami bizonyítja: a Heidelbergi Káté „közös református kincs, ami nem szorítható anyanyelvi korlátok közé”.
Az ülésen határoztak a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház csatlakozásáról. A Magyar Református Egy­ház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége. Tagjai a Magyar­országi Református Egyház, a Romániai Református Egy­ház, a Kárpátaljai Refor­má­tus Egyház, a Szerbiai Re­formátus Keresztyén Egy­ház, a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház, valamint az Amerikai Magyar Református Egyház. A Szlo­vákiai Református Keresz­tyén Egyház a szlovák reformátusokra tekintettel úgynevezett ratifikációs csatolmány hozzáfűzésével csak 2011-ben csatlakozott. A Hor­vátországi Református Ke­resztyén Kálvini Egyház 2012-től megfigyelői státusban vett részt az együttműködésben. Bejelentették: meg­kezdődtek a tárgyalások a Kanadai Magyar Refor­mátus Egyház csatlakozásáról is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 567
szavazógép
2013-06-29: Világfigyelő - :

Az államfő aláírta a földtörvényt (Magyarország)

Áder János köztársasági elnök tegnap aláírta a múlt héten elfogadott új földtörvényt. Megállapította, hogy a jogszabály alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe. Az államfő hangsúlyozta: nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, akik erőszakos fellépéssel akadályozták, hogy az elnök levezesse az Országgyűlés ülését.
2013-06-29: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

Átadták a Lőrincz Csaba-díjat
Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat. A tegnapi budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar–szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok érvényesülése útján. Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd.