Átadták a Lőrincz Csaba-díjat
Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat. A tegnapi budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar–szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok érvényesülése útján. Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd.
Ez a cél a magyar térség- és nemzetpolitika lényege is, amelynek ma a legeredményesebb területe a magyar–szerb kapcsolatrendszer – jelentette ki az államtitkár. Korhecz Tamás az elismerés átvétele után tartott előadásában elmondta: csak a vajdasági magyaroknak van a közjogba beágyazott autonómiamodelljük. Ez más Kárpát-medencei magyar közösségek követelései között is szerepelt, mégis csak nekik sikerült elérni, pedig sokan már élve temették az 1990-es években a vajdasági magyar közösséget – közölte. Úgy látja, ahhoz, hogy megvalósuljon az autonómia, elengedhetetlen, hogy azt az alkotmányban, de legalább törvényekben elismerjék, az egy nemzeti közösséghez tartozóknak lehetővé tegyék, hogy szabadon, demokratikusan megválaszthassák képviselőiket, és az így felálló választott testületnek közjogi jogosítványai legyenek, az állami hatáskörök egy részét gyakorolja. A díj névadója, Lőrincz Csaba (1959–2008) Sepsiszentgyörgyön született. Az erdélyi ellenzéki Limes-kör tagja volt, majd az 1980-as években áttelepült Magyarországra. Az első Orbán-kormány idején, 1999-től 2002-ig a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként dolgozott. Nevéhez fűződik a 2001-es kedvezménytörvény megalkotása.
A szerb példára hívta fel a figyelmet
Levélben hívta fel a szlovákiai politikai pártok figyelmét a szerb parlamentnek a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatára a Magyar Közösség Pártja (MKP), felszólítva őket arra, lépjenek fel annak érdekében, hogy Szlovákia is gyakoroljon hasonló gesztust a szlovákiai magyarságot ért igazságtalanságok kapcsán. Berényi József, az MKP elnöke levélben a Benes-dekrétumok ügyére utalva arra hívja fel a figyelmet, hogy Szlovákiában a második világháború után kinyilvánított, a nemzeti hovatartozáson alapuló kollektív bűnösség elve napjainkig érvényes. Az ebből fakadó bántalmak emberéleteket, egész családokat tettek tönkre Dél-Szlovákiában. Ezeket az ártatlan embereken elkövetett sérelmeket Szlovákia a mai napig nem ítélte el. Mi is arra várunk, hogy a szlovák parlament végre bocsánatot kérjen, és elítélje azt, ami a második világháború után történt, hogy ártatlan embereket deportáltak Csehországba, hogy másokat Magyarországra telepítettek ki kényszerrel – szögezte le a magyar párt elnöke. Úgy vélte, a szerbiai példa olyan precedens, amely megmutatja a szlovák politikusoknak, hogy Szlovákiában is van lehetőség egy hasonló gesztus megtételére.
A krími autonómia ellen
Az ukrán nacionalista Szabadság párt el akarja érni, hogy megszűnjön a Krími Autonóm Köztársaság és a dél-ukrajnai félszigeten lévő Szevasztopol városának különleges státusa Ukrajnában. Ihor Svajka képviselő az ukrán alkotmány elfogadásának évfordulóján közölte, hogy pártja kezdeményezni fogja a népszavazásról szóló törvény módosítását a referendum megtarthatósága érdekében. Szerinte a Krími Autonóm Köztársaság és a félszigeten lévő Szevasztopol városa melegágya az ukránellenességnek. Szevasztopolban kapott támaszpontot az orosz fekete-tengeri flotta, amely a 2010-ben megkötött orosz-ukrán megállapodás alapján még 2042-ig maradhat.
