Legtöbbet a város épít
A sepsiszentgyörgyi szakiroda adatai szerint a legtöbb építési engedélyt (mintegy 650-et) 2001-ben, illetve 2009-ben állították ki, ám ezek csupán hat-hét százalékát új lakás építése céljából. Az elmúlt huszonkét esztendőben a megyeszékhelyen közel ezer új lakás épült, a lakásépítési kedv ciklikusságát pedig a külső gazdasági körülmények lényegesen befolyásolták. A kilencvenes évek elején, a nagyarányú pénzromlás idején évente ugyan összességében alig száz-kétszáz engedélyt kértek, ám ezek mintegy negyedét lakásépítésre. 1992–1993 volt a mélypont, amikor Szentgyörgyön csupán 14–15 engedélyt bocsátottak ki új lakás építésére, aztán szinte folyamatos a növekedés egészen 2008-ig (77), majd ismét csökken a lakásépítési kedv, tavaly csupán 35 ilyen engedélyt kellett adni. Ezt a tendenciát nyilvánvalóan az „olcsó” hitelek időszaka határozta meg, aztán a válság beköszöntével ismét nehezebb volt előteremteni a szükséges forrásokat. Ami az új lakások építésére, illetve az összesen kiadott építkezési engedélyek arányát illeti, az előbb említett ciklikusság szintén kirajzolódik.
A beruházások értékét tekintve az utóbbi öt esztendőben, vagyis a válság éveiben a megyeszékhelyen nincs egyértelmű tendencia, vagyis az építkezési kedv meglehetősen hullámzó volt. Míg 2008-ban, tehát némileg még az ingatlanpiaci buborék kipukkanása előtt új lakásra közel egymilliárd lejt szántak, lakásbővítésre pedig közel 2,5 milliárdot, addig 2009-ben, illetve 2010-ben ez az összeg csaknem megfeleződött, hogy 2011-ben újabb mélypontra jusson (ekkor új lakás építésére 3,3, lakásbővítésre kevesebb, mint 800 ezer lejt szántak a magánszemélyek). Tavaly új lakásra közel öt és félmilliárdot, bővítésre pedig másfél milliárdot költöttek.
A közpénzből finanszírozott fejlesztések, építkezések, amelyek java részét a polgármesteri hivatal által megrendelt munkálatok teszik ki, korántsem mutatják ezt a hullámzást, itt a csúcs 2010-re tehető, közel 66 milliárd lejjel, de átlagban minden évben összességében mintegy 40 milliárd lejre rúgnak a beruházott összegek.
A vállalkozások építkezési kedve más görbe szerint írható le, hiszen itt két mélypontról is beszélhetünk, 2009-ben és 2012-ben az építkezések összege nem érte el a kilencmilliárd lejt, míg a csúcs 2011-re tehető, amikor közel 48 milliárd lejre rúgott.
Külföldön szerzett pénzből
A baróti polgármesteri hivatal 2009-ben tizenegy építkezési engedélyt bocsátott ki, az engedélyezett beruházások értéke pedig 2 418 000 lejt tett ki. A következő esztendőben tizennyolc engedélyt adtak ki, ám a beruházás mértékét – bár hivatalos adat – komoly fenntartással kell kezelni, hiszen fehéren-feketén az áll, hogy közel 970 millió lej értékben történt megvalósítás. Élünk a gyanúperrel, a bodosi út felújítása nem ennyit vitt el, azaz legalább két-három hellyel hátrább került az egész számot a tizedesektől elválasztó fránya vessző. Amennyiben ettől a hatalmas számtól eltekintünk, Baróton mindössze 460 000 lej értékben finanszíroztak ingatlanberuházást 2010-ben.
Az utóbbi öt év legtöbb engedélyét, szám szerint huszonnégyet 2011-ben adták ki. A tizenhétmillió lejt meghaladó befektetés zöme három jelentős tervnek köszönhető: Barót patakának szabályozására 13,94 millió lejt, a mentőállomás építésére 871 000 és a bibarcfalvi villanyhálózat felújítására 575 000 lejt költöttek, illetve terveztek. A tavaly tizenegy engedélyt kérő 386 000 lejt költött, idén e hónap közepéig pedig már hárommillió felett járnak. A milliós tétel mögött természetesen ismét nagyobb horderejű befektetés – a 2,4 millió lej értékű miklósvári fotovoltaikus park építése – áll. Várhatóan ez az összeg év végéig megkétszereződik, hiszen a Technika-telepen a miklósvárihoz hasonló, zöld energiát termelő park elindítása várható ősszel.
Barót főépítésze, László Sándor azt mondja: minden jel arra mutat, az embereknek egyre kevesebb, építkezésre fordítható pénzük van. Tapasztalata szerint a fejüket építkezésre adó családok zömének a szükséges anyagiakat külföldön dolgozva sikerül előteremtenie, ám így is az engedélyeket általában a leghosszabb időszakra, három évre váltják ki. Az elmúlt esztendőkben fehér hollónak számított, ha valaki alig egy év alatt házat épített. A szakember azt sem ódzkodik kijelenteni, hogy a válság kezdete óta az ingatlanok többsége bár lakható, valójában nincs befejezettnek tekinthető állapotban, hiszen a vakolás vagy legalább a külső festés hiányzik.
Magánszemélyek kérik a legtöbb engedélyt
Kovásznán éves viszonylatban állandónak mondható a kiállított építkezési engedélyek száma. Kimagasló év volt 2011, akkor 88 engedélyt adott ki a polgármesteri hivatal szakirodája. 2009-ben 60, 2010-ben 63, 2012-ben 64 engedélyt váltottak ki az építkező kedvű kovásznaiak, idén pedig mostanáig már 41-et – tudtuk meg a városháza urbanisztikai irodájának referensétől, Erdélyi Zsuzsától. A törvénytisztelő kovásznaiak lebontási engedélyeket is kérnek. 2009-ben tíz, 2010-ben négy, 2011-ben öt, 2012-ben ugyancsak négy bontási engedélyt adtak ki.
Az építkezési engedélyeket változatos munkálatokhoz kérik: elektromos áram és gáz bekötésére, kerítés, garázs építésére, meglévő ingatlanok bővítésére, új házak építésére. Az építkezők főként magánszemélyek, a cégek kevesebb engedélyt váltanak ki.
A magánszemélyek által megvalósított ingatlanok többségét Kovászna-Vajnafalván húzták fel, az ott lakók szemmel érzékelhetően magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a többi kovásznai polgár.
Látványos felújításon ment át viszont az utóbbi években a város központjában lévő Őzike, Szarvas és Kovászna szálloda. Ízléses, zárt terasszal gazdagodott a szomszédságukban lévő Turist vendéglő is.
Huszonöt új ház évente
Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatalának városrendezési irodája 2009-ben százhuszonkilenc, 2010-ben száznyolcvanhét, 2011-ben kétszázhét, 2012-ben százharmincöt, az idei első fél évben pedig hetvenhárom építkezési engedélyt bocsátott ki. A négy és fél év alatt összesen kilencvenöt ház építésére kértek engedélyt. A házak beruházási értéke 2011-ben 200 000 és 300 000, 2012-ben 180 000 és 230 000 lej, idén pedig 190 000 és 225 000 lej között váltakozott.
Demeter Enikő, a város főépítésze elmondta: a házakra és melléképületekre kibocsátott építkezési engedélyért az érték 0,5 százalékát, míg jogi személyek esetében egy százalékát kell fizetni. Jelenleg magánházak nagyrészt a Vágóhíd és a Fortyogó utcában épülnek. Az engedély kibocsátásától három esztendő áll a kérvényező rendelkezésére, hogy felépítse házát, indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.
2009-ben a város költségvetéséből két körforgalmat alakítottak ki 200 000 lej értékben, 417 141 lejből pedig a Református Kollégium épületének külső hőszigetelését végezték el. 2012-ben a Kimet Kft. raktározási helyiségekre és irodákra kért engedélyének beruházási értéke 249 860 lejre rúgott, a polgármesteri hivatal két építkezési engedély kibocsátását kérte, az egyiket 14 703 356 lej értékben ipari park létesítésére az egykori keményítőgyár ülepítő állomása helyén, a másikat a Molnár Józsiás-iskola bővítési munkálatára 336 205 lej értékben. A Levand Kft. nyárikert és vendéglő létesítésére kért építkezési engedélyt 254 000 lejes beruházásra, az Orbán Balázs utcában pedig egy magánszemély kért engedélyt autóbusz-állomás létesítésére 267 108 lejből. Az idei nagyobb értékű beruházások közül megemlíthetjük a Zarah Moden Kft. 219 800 lej értékű épületbővítési munkálatát, valamint a megyei regionális vízszolgáltató által kért építkezési engedélyt a vízhálózat bővítésére, illetve a vízház felújítására 1 737 016 és 11 941 730 lej értékben.
Összeállításunk szerzői:
Bokor Gábor, Ferencz Csaba, Hecser László, Iochom István
