A székelyföldi tejtermelő gazdaságok uniós jövője témakörében tartottak szakmai értekezletet tegnap Bölönben.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat sepsiszentgyörgyi irodája által rendezett konferenciának A borvíz útja programban készült kezelőközpont adott helyet. Félszáz gazda vett részt, az előadók között volt Szabó József Andor, Magyarország bukaresti agrárattaséja, Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos, Könczei Csaba agrárigazgató, több neves szakember. A tejtermelőkre leselkedő kockázatokat és a kihasználható lehetőségeket boncolgató előadások meglehetősen pesszimista hangulatot mutattak: ha a gazdák nem lépnek saját érdekükben, 2014. január elsejétől sok tejtermelő gazdaságra lakatot lehet tenni.
Jövő év januárjától lejár a tejminőséget és a tejtermékek előállítását érintő türelmi idő, azt követően a közfogyasztásra kerülő tejnek uniós minőségűnek kell lennie, azaz egy milliliterben legtöbb 400 ezer szomatikus sejt és 100 ezer csíra lehet. A kis gazdaságokban megtermelt tej legtöbb esetben elmarad ettől a szabványtól, ennek oka elsősorban a fejési higiéniai előírások mellőzése – világított rá Sikó-Barabási Sándor. Magyarország uniós csatlakozása után az ottani gazdák is számos kihívással szembesültek, sok kisgazdaság csak úgy tudott fennmaradni, hogy növelte az állatállományt – mutatott rá Szabó József.
Kovászna megye mezőgazdaságának helyzetképét Könczei Csaba vázolta fel. Mint kiderült, a rendszerváltást követően jelentősen csökkent Háromszék szarvasmarha-állománya. 2007-ben még 53 ezer marhát tenyésztettek, mára a számuk 35 ezer körüli, a csökkenés 23 százalékos, s ebből közel 21 ezer egyed fejőstehén.
Kinda Zalán a székelyföldi családi tejtermelő farmok létesítésének lehetőségeiről beszélt. Pénzintézmények is bemutatták ajánlataikat, de elhangzott: a székelyföldi gazdatársadalom bizalmatlan a hitelekkel szemben.
A kicsi tejtermelő gazdaságok sötét jövőjét jósoló hangulatot ellensúlyozta az Agrometal Kft. képviselője, mondva: nem szabad borúlátónak lenni, az egy-két tehenes gazdáknak is vannak lehetőségeik.
Könczei Csaba ugyancsak javította a közhangulatot, amikor elmondta: a 2014–2020 közötti időszakra szóló Közös Agrárpolitika irányvonalait elfogadták az unió hatóságai, és ezek nagyon kedvezőek az erdélyi kisgazdaságok számára. Kérdéses, hogy az irányelveket miként foglalják bele országunk vidékfejlesztési tervébe – mondta.
