Az országos érdekeltségű burgonyanapot harminchatodik alkalommal szervezték meg, kezdeményezője a brassói burgonya és cukorrépa kísérleti állomás. Kezdésként a kézdivásárhelyi Vigadóban gyűlt össze a száz főt jóval meghaladó közönség, ott ismertették a rendezvény meghívottjait, akik röviden bemutatkoztak. A burgonyatermesztők mellett az agrártárca képviselői, agrárhivatalok, ku­tatási intézmények, az akadémiai szféra is képviseltette magát.
A hivatalosságok beszédeire reagálva Ioan Dragusin vidombáki nagygazda elmondta: a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézték a felszólalók, a jelenlegi áldatlan helyzetből való kilépéshez semmi konkrétat nem ajánlottak. Ha az unió megszorításokat vezet be a hazai gazdákkal szemben, azt azon­nal végrehajtják, de ha a gazdákat kellene se­gíteniük, csak elméleti ötleteik vannak – mondta érdeklődésünkre Dragusin.
Az idei rendezvény a burgonyatermesztés klímafüggőssége köré szövő­dött. Ez volt az egyik érintett téma a kézdivásárhelyi burgonya-kutatóállomás mintaparcellájának látogatásakor is. Az általános felmelegedés, az egyre fokozódó csapadékhiány komoly kihívások elé állítja a burgonyatermelő gazdá­kat – hangoztatta a mezőn Mike Luiza állomásvezető. Nem elég immár csupán a fajtaválasztásra összpontosítani, oda kell figyelni az agrotechni­kai eljárások­ra, a vízellátásra, a talaj vízmegőrző ké­pességének növelésére – mondta a szak­ember. A Burgonya zöld napján vagyunk, ezért ki kell beszélni a bur­go­nyatermesztőket érintő valódi problé­má­kat – mondta Mike, kitérve a hazai burgonya-szaporítóanyag termesztésének hanyatlására – a téma központi szerepet kapott a viták által. A kézdivásárhelyi kutatóállomás nagy anyagi gonddal küszködik, ráadásul a termelő­egységet cla­vibacter-fertőzöttnek nyilvánították, és karanténba helyezték. Valójában a ma­gántermelők földjei is fertőzöttek, de ők eladták a fertőzött termést – rótta fel Mike. A kutatóállomás területe mellett termelő gazda vetette fel a kérdést: a szomszéd fertőzése miatt az ő területeik is veszélyben vannak, ki felel ezért? Mike intézménye pénzhiányát a kifizetési ügynökség (APIA) alkalma­zott­jai­nak szakképzetlenségére is pró­bálta vissza­vezetni. Mivel nem agrár­szakem­berek, rossz döntéseket hoznak a szubvenció folyósításával kapcsolatosan – mondta. Marius Popica, az ügynökség igazgatója kifejtette: a törvények alkotásához kellenének szakemberek, az általa vezetett hivatal nem bírálhatja felül a jogszabályokat, nem kivételezhet.
A burgonya-szaporítóanyag termesztésének megmentése érdekében Mucsi Mihály felvetette: szívesen átvenne 50 hektárt a kutatóállomás területéből, és együttműködve dolgozhatnának az ága­zat fellendítésén. Ugyanígy tenne Ro­mulus Oprea – hangzott el. Az agrártár­ca élelmiszer-ipari igazgatóságának ve­zetője, Viorel Morărescu ebben az esetben is elvi megoldásokat javasolt: ösztönözni kellene az állami és privát szfé­ra együttműködését, ki kellene használ­ni az uniós pályázati lehetőségeket – hangoztatta. Könczei Csaba megyei agrárigazgató sokkal pragmatikusabban fogalmazott: a Közös Agrárpolitika 2014–2020-as irányelvei között szerepel, hogy a tagországok saját vidékfejlesztési terveikbe regionális alintézkedéseket foglalhatnak bele. Ezt lehetne kihasználni a burgonya-szapo­rítóanyag termelésének fellendítése érdekében – mondta az igazgató.
A rövid, de lényegre tapintó vita után Romulus Oprea mutatta be a kutatóállomás mintaparcelláján lévő fajtákat, majd a résztvevők a csernátoni Péter László parcelláira látogattak, ahol a burgonyafajták nagybani termesztésben való viselkedésével ismerkedhettek.