Horvátország uniós csatlakozásáról terveztem írni, és ennek kapcsán arról az unióról, amelybe most Szlovénia után belép a második volt jugoszláv tagköztársaság is, s hamarosan megkezdődnek a harmadik, Szerbia csatlakozási eljárásai is.
Szerettem volna arról is írni a Zágrábban hatalmas örömet okozó horvát belépés kapcsán, hogy július 1-jétől Litvánia veszi át Írországtól a soros elnökséget, ez az első volt szovjet tagköztársaság, amely irányíthatja az uniót. De mindezt áthúzta az élet: felpörgött ugyanis a hidegháború óta legnagyobb lehallgatási botrány, amely egy pillanatra háttérbe szorította az unió belső gondjait s a gazdasági válság hínárjában fuldokló, recesszióba süllyedő tagállamok problémáit.
A Der Spiegel német lapnak nemrég nyilatkozott Edward Snowden ügynök, az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (a hírszerzés, az NSA) volt munkatársa, azt állítva, hogy 2010-től kezdődtek meg a lehallgatások! Poloskákat szereltek az uniós bizottság washingtoni és New York-i képviselőinek irodáiba, ugyanakkor behatoltak az unió belső számítógépes hálózatába, folytatódtak Brüsszelben is a lehallgatások, s egyidejűleg titkos dokumentumokhoz, levelekhez is hozzájutottak. Sőt, a francia, az olasz és a görög nagykövetségeket is bepoloskázták és folyamatosan lehallgatták.
Catherine Ashton, az unió külügyi szolgálatának vezetője első nyilatkozatában aggasztónak nevezte a helyzetet, magyarázatot követelt. Az amerikai külügyér nem is tagadja a lehallgatásokat, John Kerry első nyilatkozatában meglehetősen kétértelműen azt fejtegette: minden ország sokat tesz azért, hogy megvédje biztonságát, s ehhez mindenféle titkos adathoz való hozzájutás is segít (?). A nemzetközi gyakorlatban – jelentette ki most már félreérthetetlenül – nem szokatlan ez az eljárás. Közben a CIA és az NSA – hazaárulással vádolva az akkor a moszkvai seremetyovói repülőtéren tartózkodó ügynököt – vizsgálatot rendelt el. Putyin orosz elnök a gázexportáló országok csúcstalálkozóján jelezte is: készek menedékjogot adni Snowdennek, azzal a feltétellel, hogy felhagy az újabb leleplező adatok kiszivárogtatásával, hiszen ezzel kárt okoz amerikai partnereiknek. Nem kell túlságosan élénk képzelőerő ahhoz, hogy elképzeljük, a további terhelő adalékokat majd az FSZB (lánynevén KGB NKVD, Cseka stb.) szakemberei szedik ki az ügynökből. (Mert biztosan Moszkvát is figyelték, ha az uniót igen…)
A menekülő, és ám-lám, cseberből vödörbe kerülő Snowden elmondta: jelenleg az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség több mint egymilliárd embert hallgat le (!). Azt eddig is tudhattuk, hogy a világválság közepette az Egyesült Államok diplomáciai úton is mindent megtesz az unió gyengítése érdekében. A lehallgatásokkal olyan információk birtokába juthattak, amelyek segítségével mélyíthették az unió válságát és a széthúzást, hiszen az Amerikai Egyesült Államoknak nem érdeke az Egyesült Európa megjelenése a gazdasági színtéren.
Eszközökben – megszokhattuk már a hidegháború idején és lám, utána is – soha nem válogattak. Nekik, úgy tűnik, el is hiszik, mindent szabad és mindent lehet. A botrány viszont dagad.
