A De­mok­ratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért jelen levő független képviselői nemmel szavaztak, az LMP-hez tartozó független parlamenti képviselők közül pedig, akik jelen voltak, nem nyomtak gombot. Az elfogadott határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. „Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot” – olvasható a dokumentumban. A fideszes politikusok álláspontja szerint az EP-ben elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és -túllépést. Előbbit azért – írták –, mert a szerződések őre nem az EP, hanem az Európai Bizottság, utóbbit pedig azért, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya, és mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, amely az alapító szerződésekben nem létezik.

Swoboda: sértő a határozat
A Fidesz-többség által megszavazott magyar országgyűlési határozat sértés az Európai Parlamenttel (EP) szemben – hangsúlyozta Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának osztrák elnöke. Hannes Swoboda szerint a magyar parlamenti határozat ismét azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „nem érti az Európai Unió értékeit, illetve intézményeinek szerepét”. A szocialista EP-frakció nyilatkozata szerint a Magyarországról szóló Tavares-jelentést az EP „nagy pártközi többséggel” fogadta el. A frakcióvezető ehhez hozzátette: a Tavares-jelentést „jelentős számú” néppárti EP-képviselő is támogatta.  Hannes Swoboda felszólította a jobbközép Európai Néppárt – a Fidesz pártcsaládja – EP-frakcióját, hogy nyilatkozzon arról, elfogadja-e, hogy politikai családjuk egyik tagja „elveti az Európai Parlament szerepét és elfogadott határozatait”.

Romákkal riogat Jean-Marie Le Pen
Legalább 50 ezer roma érkezik jövőre Nizzába Romániá­ból, Bulgáriából és Magyarországról – mondta a dél-franciaországi városban Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke. „Van egy előrejelzésem önöknek: úgy tűnik, hogy gondjaik vannak néhány száz romával, akiknek jelenléte szúrós, és mondjuk úgy, szagos” – fogalmazott Le Pen. Hozzátette: „De ez csak a jéghegy csúcsa. Bejelentem önöknek, hogy a 2014-es év folyamán – január 1-jétől – legalább 50 ezer roma fog érkezni Nizzába abból a 12 millió romából, aki Romániában, Bulgáriában és Magyarországon lehetőséget kap arra, hogy bármelyik uniós országban letelepedjen” – mondta a szélsőjobboldali politikus. Az Európai Unió területén a kelet-európai országok állampolgárai az uniós csatlakozás óta teljesen szabadon mozoghatnak. A cigány közösségeket segítő civil szervezetek szerint a 2010 nyarán megkezdett szisztematikus kiutasítá­sok ellenére nem változott a Franciaországban élő kelet-európai romák száma, amely évek óta 12 ezer és 15 ezer között mozog. Mindig ugyanazok a romák mennek haza, és néhány hónap múlva ugyanazok is jönnek vissza.

Szentté avatják II. János Pál pápát
Ferenc pápa tegnap aláírta a II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizációját kimondó dokumentumokat, a két egyházfőt már idén szentté avathatják – közölte a szentszéki szóvivő. A dátumról Ferenc pápa dönt majd az avatás előtt összehívandó konzisztórium bíborosi tanácskozásának kitűzésével. Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők. Ezt követően XVI. Benedek az előírt időnél – a halált követő öt esztendőnél – korábban elindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá a római Szent Péter téren.