Klárik László RMDSZ-es szenátor a jelenlegi romániai helyzetet vázolta, az elmúlt hónapok politikai történéseit ismertette: a márciusban meg­rendelésre elkészült „szakér­tői tanulmányt”, amelynek egyet­len rendeltetése az volt: igazolni a kormány álláspont­ját, az­az hogy az ország szá­mára a legideálisabb a jelenlegi nyolc fejlesztési régió köz­igazgatási egységgé változtatása. A par­lament májusban fogadta el a referendumtörvény módosítá­sát, amely lehe­tővé tette volna, hogy a köz­igazgatási átszer­vezéshez elen­gedhetetlen al­kotmánymódosítás akár 30 százalékos rész­vételű referendumon is átmenjen, az alkotmánybíróság azon­ban egy évvel elhalasztotta ennek alkal­mazását, így várhatóan idén nem történik semmi ez ügy­ben. Klárik Lász­ló azt is elmondta, az RMDSZ ettől füg­getlenül folytatja a harcot: ősszel a parlament elé kerül az általuk kidolgozott decentra­lizációs törvény, és indítják az aláírásgyűjtést is az európai polgári kezdeményezésükhöz.
Gaal Gergely, a KDNP országgyűlési képviselője a magyarországi közigazgatási átszervezés példájával igazolta, hogyan lehetséges olyan rendszer kialakítása, amely a történelmi hagyományokra épül ugyan, de mégis korszerű, az állampolgárok érdekeit tartja a legfontosabbnak. Meg­látása szerint Románia éppen az ellenkező irányba indult el, Magyar­országon ugyanis az volt a legjelentősebb szempont, hogy az emberek felé mozdítsák el a közigazgatást, és az minél jobban igazodjék az ország földrajzi, kulturális hagyományaihoz. Ezért hozták létre a megyei kormányhivatalokat és alakították ki a járásokat (ezek nem lépik át egy-egy megye határát), cél volt, hogy az ügyintézésnél a polgároknak ne kelljen 30 kilométernél távolabbra utazniuk.
Illyés Gergely politikai elemző arról szólt, hogy bár még mindig nem ismert pontosan a kormány szándéka, több kérdésre érdemes figyelni. Meglátása szerint a fejlesztési régiók közigazgatási egységekké alakítása nem jelentene megoldást az európai pénzek lehívására, csak a jelenleg is rosszul működő rendszert betonoznák be, ehelyett inkább a bukaresti intézményeket kellene megreformálniuk. Úgy vélte, minél tovább csúszik az alkotmánymódosítás, a regionális átszervezés, annál kisebb az esélye, hogy megvalósuljon, hisz ezalatt megerősödhetnek a kormánykoalíción belüli ellentétek, és még az alaptörvény esetében sem bizonyos, hogy ugyanaz a tervezet megy majd át a parlamenten, amelyet most elfogadott a szakbizottság. Ebben részben már körvonalazódik a kormányzati szándék, szerepel benne, hogy közigazgatási egységek lesznek a régiók, feladatuk lesz összehangolni a me­gyék működését, saját költségvetésük lesz, és a tanácselnököket a nép választja, azaz erősek lesznek, mint a jelenlegi megyei önkormányzatok, csak még nagyobb terület fölött rendelkeznek, jelentősebb hatalommal bírnak. Mindez első­sor­ban a Szociáldemokrata Párt érdeke, az elmúlt tíz év­ben nagyon megerősödtek helyi emberei, s úgy látják, nyolc regionális vezetőt könnyebb kézben tartani, mint 42-t. Ugyanakkor Illyés Gergely elmondta, a nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok értelmében a magyarok szá­má­ra legjobbnak mondott meg­oldás – a Hargita, Kovászna és Maros megyét felölelő régió – esetében is csak 58 százalékos többségünk lenne, a Partiumban – Szatmár, Bihar és Szi­lágy megyében – pedig alig 28 százalék a magyarság számaránya. Ilyen körülmények között érdemes elemezni, nekünk a jelenlegi megyerendszer jelentene-e jobb megoldást (70 százalék fölötti többséggel Hargita és Kovászna megyében) vagy a hárommegyés régió – vetette fel a politikai elemző.
Fazakas Zsuzsanna gazdasági szempontok alapján elemezte a Középrégió eddigi eredményeit. Kitetszett: a három magyar megye sok szempontból a sor végén kullog – Kovászna az utolsó a lehívott európai pén­zeknél, az egy főre eső nemzeti össztermék szempontjából, itt pályáztak a legkevesebbet a kis- és közepes vállalkozók, csak Hargita megyében kisebbek az átlagfizetések. A nagyobb régiók közigazgatása olcsóbb ugyan, de a kisebbek hatékonyabbak, ütőképesebbek lehetnek, könnyebb közös célrendszert ki­a­lakítani – fogalmazott a marosvásárhelyi szak­ember, aki szerint fontos lenne az erős ma­gyar–magyar együttműködés.
Orbán Mik­lós a mezőgazdaság helyzetére irányította a figyelmet: európai szinten Ro­má­niában létezik a legtöbb kisgazdaság (öt hek­tár alatt), és nálunk tevékenykedik a legkeve­sebb fiatal gazda, gépesíteni, tagosítani kellene.
Vég­kö­vetkeztetés gyanánt az előadások utáni hozzászólások során Szőcs Endre úgy fogalmazott: oly módon kellene felépíteni a regionális, közigazgatási átszervezést, hogy a fiatalok boldogulni tudjanak, hogy oka, értelme legyen itthon maradásuknak.