Többéves szünet után újabb államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött a tárcaközi restitúciós bizottság, a testület döntése alapján nyolc épületet természetben adnak vissza az evangélikus, a református, illetve az ortodox egyháznak, 23 igénylésnél kártérítést ítélt meg a bizottság, 37 kérést pedig elutasított. Négy természetbeni visszaszolgáltatásra javasolt épület – köztük a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár – esetében a testület elhalasztotta a döntést, amíg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltatott épületekben működő közintézmények védelméről.
Az államosított ingatlanokra vonatkozó, áprilisban elfogadott új jogorvoslati kerettörvény szerint az állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ha a visszakapott épületet közintézmény használja, azt a tulajdonos tíz évig nem lakoltathatja ki. A haladékra igényt tartó intézmények listájáról kell még határozatot hoznia a kormánynak, erre vár a Batthyaneum esetében is a bizottság – ismertette Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, a restitúciós bizottság tagja.
Markó Attila parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja szerint eddig nem volt politikai akarat Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, ezzel magyarázható, hogy az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóság elnöke már évek óta nem hívta össze az illetékes testületet. A politikus úgy vélekedett, a visszaszolgáltatás újraindulása a jogorvoslati kerettörvény áprilisi elfogadásának tulajdonítható, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az amerikai kongresszusi képviselők fellépésének is szerepe volt az ügyben. Június 14-én ugyanis az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erő-teljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 ingatlant igényeltek vissza az államtól, ezek közül eddig 1100 esetében született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet.
