Bokor alakú, de lágy szárú, őshonos, vidékünkön eléggé elterjedt növény a maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L.). Elegyes bükk- és gyertyánerdőkben, erdei, szántóföldi utak mentén, cserjésekben, vágásokban találkozhatunk vele. Erősen mérgező hatású.
A nemzetség neve a mérgező vegyületére (atropin), a „szép hölgy” (bella donna) fajnév pedig pupillatágító hatására utal, ugyanis a középkor előkelő női csepegtettek olykor szemükbe a növény fekete bogyójából, hogy a pupilla megnagyobbodásával „igézőbbek” legyenek.
A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó számos mérgező növény egyike a nadragulya, széles, tojásdad sötétzöld leveleinek hónaljából csüngnek a magányos, harang alakú, barnáslila virágai, amelyek rövid cimpái kissé visszahajlóak. Júliusban-augusztusban virágzik, és már augusztusban megjelennek fekete, cseresznye nagyságú bogyótermései, amelyeket öttagú csészelevél övez. A növény legveszélyesebb része a „csábítóan” szép bogyó, amelyből 4–5 szem elfogyasztása a gyermek halálát okozhatja. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert bár néhány szemmel több ugyanúgy halálos a felnőttre is, de leginkább a gyermekek szokása ismeretlen növények termését „megkóstolni”. (Idejében tanítsuk meg őket az óvatosságra e tekintetben!)
A növény drogja a levél (Belladonnae folium), de felhasználták régebb valamennyi részét (gyökerét is) homeopátiás kezelésnél (lázcsillapító hatása okán). Az orvosok (toxikológusok) határozottan ellenzik a drog házi felhasználását az ellenőrizhetetlen hatás miatt. A föld feletti részei ún. tropánalkaloidokat (hioszciamin, szkopolamin, belladonnin és cseranyagok, flavonoidok stb.) tartalmaznak. Az atropin a DL-hioszciaminból a drog szárítása és feldolgozása során keletkezik. A gyógyszeripar nyersanyagként felhasználja a növény drogjait. A gyökérből kivont komplex vegyületeket ipari feldolgozás után a Parkinson-kór gyógyítására használják.
A méreg hatása azonnali. A száj kiszáradása, izgatott, görcsbe forduló állapot, szexuális tartalmú hallucinációk, dührohamok következnek be fokozatosan, majd a halált légzésbénulás okozza. A boszorkányüldözés idején a gyanúsítottak vallatásánál vetették be ezt a mérget, a szerencsétlen, természetesen, azt sem tudta, hogy mit „vallott”...
